„Van egy sárga”

Tárlat: Kalas Zsuzsa – Részletek egy sárga magánéletéből, Budapest, Óbudai Kulturális Központ

Kalas Zsuzsa: The blue sky over Dublin, 2012

The blue sky over Dublin, 2012, 110×110 cm, olaj, vászon

Kalas Zsuzsának egy évvel ezelőtt Látható láthatatlan címmel nyílt kiállítása szintén Óbudán, a Társaskör Galériában. Akkor a művész az égen megfigyelhető finom színátmenetek megfestése által tűnékeny égi jelenségeket, derengéseket ábrázolt. A szín mint olyan kap kitüntetett jelentőséget a most az Óbudai Kulturális Központban kiállított „sárga képek” esetében is. Ahogy Kalas Zsuzsa mondja: „Van egy sárga. Valahol a narancs és a citrom környékén.” Johannes Itten A színek művészete című írásában a sárga színt a fény által leginkább megtöltött színként nevezi meg. A sárga köztudottan a napfénynek, a napsugárzásnak, a Nap ragyogásának színe. Kalas Zsuzsa sárgája a művész elmondása szerint leggyakrabban naplemente előtt nem sokkal bukkan fel, majd rövid időn belül tova is tűnik. A festő tehát maga előtt lát egy színt, amely azonban így egyelőre csak számára ismert. Ahhoz, hogy megmutathassa, és saját maga is birtokában tudhassa, meg kell festenie azt.

A tárlat a kiállított képek egyik csoportja, a Részletek egy sárga magánéletéből című 2012-ben készített sorozat után kapta a nevét, amelynek egyes festményein – szintén a sárga szín által dominált – házhomlokzatokat, utcákat, falakat látunk. Mondhatjuk azonban, hogy ahány kép, legalább annyiféle sárga. Ha ez a sárga csupán egy könnyen kikeverhető színárnyalat lenne, nem lett volna szükség majd’ két tucat festmény elkészítésére. A művész azokat a környezetében lévő tárgyakat, látványokat örökítette meg, melyek szemlélése során újra találkozott az emlékezetében rögzült színtónussal. Ahhoz a sárgához áll közel ez az árnyalat, amelyet Claude Monet A felkelő Nap impressziója című művén vibráló tónusokkal és fényreflexekkel jelenített meg; vagy amely már az impresszionisták előfutára, William Turner misztikus fényekben úszó festményein is feltűnt. A sorozat egyes képei mind ennek a bizonyos sárgának az azonosítására és megörökítésére tett kísérletek.

Kalas Zsuzsa: Terasz, 2012

Terasz, 2012, 60×60 cm, olaj, vászon

Kalas Zsuzsa: Fal III., 2012

Fal III., 2012, 60×60 cm, olaj, vászon

A sorozat képein látható házak, utcák, falak, ereszek, vagy éppen a kert végében álló lakókocsi alapvetően nem mint a festmények tárgyai érdekesek. A művész célja nem az őt körülvevő környezet leképezése volt, hanem egy benyomás, egy színárnyalat megragadása és visszaadása. Az ábrázolt épületek, tárgyak csupán felületként szolgáltak, amelyeken a festő tetten érhette a keresett árnyalatot, s így maradandóvá tehette a sárga ezen tónusát. Kivételt jelentenek talán az Összefolyó fények című képek, melyek arra irányuló kísérletek, hogy a titokzatos „késő délutáni sárgát” – vagyis ez esetben magát a fényt – közvetlenül a Napból érkezve ragadja meg a művész. Mindemellett Kalas Zsuzsa nagy gondot fordított a képek elkészítésének mikéntjére. Számtalan vékony festékréteg került egymásra, amely révén finom színátmenetek megjelenése vált lehetővé.

Kalas Zsuzsa: Összefolyó fények II., 2012

Összefolyó fények II., 2012, 110×110 cm, olaj, vászon

Ha végignézünk a képeken, nemcsak a sárga szín árnyalataival találkozunk, hanem – mindenekelőtt – kékkel, vörössel, rózsaszínnel, lilával vagy éppen zölddel is. Ezen színek használata nélkül Kalas Zsuzsa célja – vagyis az emlékeiben élő szín megfestése – nem teljesülhetett volna. A színskála ilyen széles fokú alkalmazására annak érdekében volt szükség, hogy a keresett sárga ezek kontrasztjában bontakozhasson ki. Jó példa erre az Utcakép, ahol a fák, a kerítés és a járda kékbe-lilába-szürkébe hajló tónusai mellett éppen csak megcsillan az a bizonyos sárga fény.

Kalas Zsuzsa: Utcakép, 2012

Utcakép, 2012, 50×50 cm, olaj, vászon

A kiállított művek másik csoportja Kalas Zsuzsa 2006-ban készített Illusztráció egy meséhez című sorozata. Ezek a festmények még nem az előbbiekben körüljárt színárnyalatnak a keresésére irányultak, de már itt középpontba került a sárga szín. A sorozat készítésekor a művészt egy másik probléma érdekelte: hogyan lehetséges absztrakt képek megjelenítésével elmesélni egy történetet. A nonfiguratív elemek ez esetben is „a sárga magánéletét” illusztrálják, azonban nem a szín, hanem a forma előtérbe helyezésével. A történet a sorozat képein megjelenő eltérő alakzatok és színárnyalatok találkozásából alakul ki. Az absztrakt elemek egymáshoz való viszonyai olyan helyzeteket, hangulatokat sejtetnek, melyekből a néző egy eseménysort rekonstruálhat. A képek egy fiktív történet aktív módon való befogadására, fantáziánk szabadon engedésére késztetnek.

A formai viszonyok képről képre történő változása mellett az Illusztráció egy meséhez sorozatban is fontos szerepe van a színeknek. A sárga szín „története” ez esetben a kék szín kontrasztjában tárul fel. A művész itt is több egymásra kerülő festékréteggel dolgozott, így a sárga és kék átmeneteként számtalan színárnyalatot hozott létre.

Kalas Zsuzsa: Illusztrációk egy meséhez (sorozat), 2006

Illusztráció egy meséhez (sorozat), 2006, vegyes technika

Kalas Zsuzsa számára fontos a pontosság – forma és szín tekintetében egyaránt. Ahogy a 2006-os sorozat esetében az elgondolt történet illusztrálásához a sárga alakzatok pontos elrendezésére volt szükség, úgy a 2012-ben készült képekkel az elképzelt színárnyalat körüljárása, s ezáltal annak minél precízebb meghatározása volt a cél. Ezt a meghatározási folyamatot, a szín keresését és rögzítését segítették a festő közvetlen környezetében készített kisméretű vázlatai, melyeket a kiállítótér vitrineiben helyeztek el. Ezeken a vázlatokon a művész személyes életteréből elkapott részleteket látunk, melyekre nem csupán az adott beállítás rögzítése végett volt szükség, hanem a vázlat készítésekor érzékelt hangulatok, benyomások, és az ott tapasztalt színhatások felidézését, azok későbbi megfestését is ezek tették lehetővé.

Kalas Zsuzsa: Részletek egy sárga magánéletéből (vázlatsorozat), 2011-2012,  vegyestechnika

Részletek egy sárga magánéletéből (vázlatsorozat), 2011-2012, vegyes technika

Kalas Zsuzsát az észlelés és érzékelés, a benyomás és láthatóság határán lévő jelenségek érdeklik. A San Marco utcai kulturális központban kiállított képeinek festése során arra törekedett, hogy ezeket a külvilágban tapasztalt jelenségeket újra látvánnyá tegye. A Részletek egy sárga magánéletéből című kiállításon látható művek a festő sárga színhez való személyes kötődéséről vallanak. A sárga képek hol egy színárnyalat keresésének folyamatát, hol a szín formához való viszonyának vizsgálatát járják körül, olykor a figuralitás és az absztrakció határán egyensúlyozva. A színek és formák keresésének folyamatként való visszaadása olykor nem csupán „egy sárga” magánéletébe enged betekintést, hanem a művészébe is.

Barkóczi Flóra

A 2013. január 18-án elhangzott megnyitószöveg szerkesztett változata. Kalas Zsuzsa Részletek egy sárga magánéletéből című tárlata január 18. – február 1. között volt látható az Óbudai Kulturális Központban.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: