Ismeretlen közös pont (Beszámoló)

LEK_01December 12-én a budapesti Roham Bárban a Spiritusz Minifeszt irodalmi programsorozat keretein belül került megrendezésre az első budapesti Lék-es felolvasás. A Lék a Debreceni Egyetem irodalmi alkotó műhelyének a reprezentációja volt.

A felolvasók sorát Vida Virág, a Lék egykori alapító igazgatója nyitotta meg Zene című versciklusával, amely az 1998 és 2001 közötti időszakot magába foglaló antológiában a Megállóban is helyet kapott. Nagy Péter Farkas Arnold Levente verseit olvasta fel szintén az antológiából. Herczeg Ákos (egykori Lék igazgató) Lapis József és saját régi költeményeit olvasta fel. Áfra János (szintén a műhely egykori igazgatója) versei előtt a Lék-es identitásról beszélt, amely elmondása szerint hosszabb távon is megmarad – az ő esetében még két évvel a rendszeres Lék-műhely látogatása után is. Barna Péter (ugyancsak egykori Lék igazgató) Baranyi Gergő verseivel folytatta a felolvasást, akit Strausz Kinga, jelenkori Lék-es követett. Kingától saját és Komlósi Kornél műveit hallhattuk, majd végezetül Balázs Zoltán zárta a sort a Szövegtesten megjelent versével. Mint elmondta, a Szövegtest egy online Lék-műhely, így a rajta megjelenő szövegek szintén lékesnek tekinthetőek.

Reichert Gábor kérdésére adott válaszából kiderült, hogy a Lék-et Vida Virág alapította meg 1998. február 16-án  egyetemista társaival az Irodalomtudományi Intézeti Könyvtárban. A szervezetet Virág régebbi közössége, a Debreceni Református Gimnáziumban működő, dr. Győri János vezette Arany János önképző kör ihlette. Mikor Vida Virág az egyetemre került, ennek a csoportnak a hiányát próbálta pótolni, egyúttal összehangolni az egyetem (kezdetben magyar szakos) alkotó diákjait. Elmondása szerint kezdetben kevés támogatást kapott, ám lassan elnyerte az egyetemi magyar szak elismerését. A könyvtárból idővel Uzonyi Ferenc festőművész lakására költöztek át, ahol már igazi „kultúreseménnyé” váltak a Lék-felolvasások.

Braun Barna meglátása szerint nehéz pontos képet kapni a Lékről a róla megjelent újságcikkek[1] alapján: már az alkotókör nevét is sokan sokféleképpen értelmezik, mint például Literátorok Értelmező Közössége[2], vagy Lehetnék én is költő?[3] Strausz Kinga elmondása szerint a Léknek bárki a tagja lehet, és a tagság nem jár semmiféle kötelezettséggel. Barna Péter és Gajdos Ágoston egykori igazgatók egy tavaszi rádióinterjú során szembesültek a Lék pontos meghatározásának nehézségével. Balázs Zoltán az alkotókörbe kerülésről, illetve az egyetemről, Debrecenből elkerülve a Lékhez tartozás megtartásának lehetőségeiről beszélt. Áfra János az egyes alkalmakon elhangzó kritikák fontosságára tért ki, illetve arra, hogyan öröklődött át az idősebb lékes kritikus szerepe például őrá is. Herczeg Ákos az alkalmak ünnepi jellegére emlékezett vissza, és az alkotókör otthonosságát és közösségi jellegét emelte ki. Nagy Péter egymásba csúszó generációkról szólt, amelyeknek a mindenkori megbízott igazgató próbál meg irányt adni. Vida Virág  elmondta, mindenféle elvárás nélkül adta tovább (2001-ben) a Lék irányítását Lapis Józsefnek, így az alkotóműhely könnyen formálódott azzá, amit a mindenkori tagjai gondoltak róla.

LEK_02

A Lék tehát egyszerre jelent műhelyet, tehetséggondozást és ismerkedési lehetőséget. Számos hallgató ott talál alkotó közösségére, ott mutatja meg először a szövegeit, és amint azt Áfra János elmondta, ezen felolvasások alkalmai készítik fel a fiatal Lék-est arra a szintre, hogy először például a Szkholionban, vagy a Zempléni Múzsában publikálhasson, ami pedig jó lehetőség a további lapoknál (például az Alföld) való publikálásra.

Mindezek mellett a beszélgetésből kiderült, hogy a Facebook előtt ismeretlen volt a legtöbb egyetemre járó diák számára, hogy mi is történik az alaksorban, így a Lék egészen csendesen válhatott a legidősebb máig is működő debreceni irodalmi közösséggé, pedig ez idő alatt számtalan fiatalt tett az irodalom iránt érzékennyé, többjüket pedig alkotóvá. Bár a helyszín sokszor változott, a felolvasások jelenleg a Színláz alagsori termében zajlanak havonta kétszer, vagyis a szervezet működése folyamatosnak mondható – és ahogyan arról már szó volt, több generáció munkáját is magában foglalja.

A Lék hivatalos műhelyblogján, a Szövegtesten (http://www.szovegtest.blogspot.hu) nemsokára elérhető lesz a 15. évfordulóra készülő Lék-történet, arhivációs anyag, valamint a digitalizált 2001-es Lék antológia, a Megálló.

Urbán Ákos

A fotókat készítette: Dósa Niki


[2] Sarkadi Sándor névadása

[3] Farkas Arnold Levente névadása

2 Responses to Ismeretlen közös pont (Beszámoló)

  1. maljusin szerint:

    Pontos szöveg! : )

  2. […] Urbán Ákos: Ismeretlen kötös pont (beszámoló),  Apokrif Online […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: