Tóth Imre verse (online megjelenés)

2005. október

 

Fekete napkorong gördül a horizont
felett.

 

Itt volt, pedig senki se látta.
Megtörtént az eljövetel.
Körülnézett, és úgy találta,
hogy ő már soha többé
nem jön el.

Fekete napkorong gördül a horizont
felett.

Megannyi csapdába esett páncélozott
gép forog gödrében, semmiben forgó
lánctalpakon. Élhettem volna veled.

Fekete napkorong gördül a horizont
felett.

 

Már nem vagyok szerelmes.
Teljes mellőzöttségben telnek napjaim.
Sétáltunk volna a várbanihattunk volna kávét hajnalig.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: