Ami a hat és feledik számból kimaradt (online megjelenés)

2009. október 4.

Lapunk legfrissebb számának paródiamellékletéből, a Nyafogrifból terjedelmi okokból végül kimaradt művek következnek, felül, kisebb, dőlt betűvel olvashatók az eredeti szerzők nevei.


Vass Norbert:

Török Sándor Mátyás:

Mássz


(egy Picasso-kép alá)

Ha lelkedben túl sok a september
Ha prózák helyett már csak prozac segít:
Fricskázd meg v.melyik kisasszony orrát,
Bámulj padlón Picassot.
Mássz egy kép alá.
És bóbicálj el, ha már leadta köpenyét a teremőr.
S álmoktól cserepes szemekkel, oszlopos simeonmód,
Zúzd darabjaira mindahány antik vázát.
Majd szádban benzinnel átitatott múmiagyolccsal
Gyújts rá egy posztmodern katarzisra.

*

Tarcsay Zoltán:

Nyerges Gábor Ádám:

A csaj is azt mondta


Nekem

Ez még belefér.
Ketten mentünk el, hogy elbírjuk,
én és az Elemér.
És hosszú szakálla volt a föltámadásnak
amikor föltámadott a henger
a képek tengerében hánykolódik a megvetés
magvetés –
e kettő (kell nekem; ez) az ember
ágyban, párnák közt nyalni meg
a titkos férget
(fasírtba szót hallok megint)
közben félszemmel pislogunk és lesújt a péntek
no nem a néger vagy valami barna liba
hanem a 13-a.
Hogy ez már túlcsordult,
és hogy túl hosszú, meg hogy tintás,
és ráférne egy lomta-
lanítás –
a csaj is azt mondta.

*

Nyerges Gábor Ádám:

Török Sándor Mátyás:

Borongós elmélkedés

Agyam s lelkem
Türkiz fellegekként
Telepedett rám
Miközben a szemközti fal méreget
Én annyira unom
Ezt a sok izgalmat
– elaludt a gyertyám

Kocsonyás Ideák
Között úszkálok
Pille enciklopédiák repesztik
Mohón pempős vállamat
Fulladozom a reménytől
Hogy most talán bántanak
Ebben a szobában négy fal is van

*

Tarcsay Zoltán:

Szöveg

Lírai egyes szám első személyem
szólít meg most, Olvasó!
S a lény, ki fatikus szavaim
hatására olvas, ó!
Beljebb vágyik, szerepelni
kíván a szövegben
de most komolyan, hisz Ön ebben?!
Mármint, hogy a lírai én
defunkcionalizálná az alanyt?
Hát hogyhogy nem érti,
nem olvas Kölcseyt és Aranyt?!
Nagyjainkat, kik ott alant
intertextuális megnyilatkozásaikkal
ébresztgetik a szövegbe takart tudattalant…
Pfúj!

*

Tarcsay Zoltán:

Ne olvass engem

Ez a líra a babérra
ha elég lesz, megeléglesz,
kikerülsz és csak a fürdés
alatt olvass, csak alkoss, hass,
de ne gyarapodj
, nagy a pereputty
már
bár
tavasz van és forr ma mű vész
nem vagyok nagy formaművész
tartalom ellen
duzzad a mellem
bár aki olvas hexameterbe(n) meg vala verve
akadályoz ha kihámoz.

Ez még belefér.

Ketten mentünk el, hogy elbírjuk,

én és az Elemér.

És hosszú szakálla volt a föltámadásnak

amikor föltámadott a henger

a képek tengerében hánykolódik a megvetés

magvetés  –

e kettő  (kell nekem; ez) az ember

ágyban, párnák közt nyalni meg

a titkos férget

(fasírtba szót hallok megint)

közben félszemmel pislogunk és lesújt a péntek

no nem a néger vagy valami barna liba

hanem a 13-a.

Hogy ez már túlcsordult,

és hogy túl hosszú, meg hogy tintás,

és ráférne egy lomta-

lanítás  –

a csaj is azt mondta.


Programajánló: Irodalmi est a City Pubban

2009. október 4.
A City Pub induló irodalmi sorozatának első vendége október hatodikán, hétfőn este hattól lapunk szerzője, Kántás Balázs lesz, akivel Payer Imre beszélget. A helyszín: City Pub, 1071 Budapest, Almásy tér 10.