Programajánló: az őszi évad első Apokrif estje

2009. szeptember 29.

Szeretettel meghívunk mindenkit az őszi szezon első Apokrif estjére, a Fiatal Költők Tere szervezésében megrendezésre kerülő MuszájKatullusz/Lesbia estre, október 2-án, pénteken 19:00-tól az Art Katakombában. Ezúttal Evellei Kata, Nyerges Gábor Ádám, Stolcz Ádám és Török Sándor Mátyás osztják meg verseiket a Nagyérdeművel. A programra a belépés, mint mindig, most is ingyenes, a helyszínen megvásárolható lesz egyben a legfrissebb, hatodik szám is.

Meghívó:

m091002


Postásy Csaba versei (online megjelenés)

2009. szeptember 26.

Kaleidoszkóp

Kéken ébredek
Vagyis színesen
A Nap narancsba égeti álmaim
A délután zöldje elrepít a hegyekig
De jön az est szürke fénye
Pislogok – ez a kocsma meleg éke
S az éj fekete mélye
Szivárvánnyá festi
Jövendő emlékeim

Vágta

Ha belőlem csak egy volna
S nem tudnám
Hogy máshol, máskor
Másként is élem
Zűrös-vigyor életem
Ha valaki rám szólna
Hogy feneketlen mély kútba szórok
Szertelen, aléltan élt perceket
Tán még félnék is
Tőled
Hányásszagú Halál
Ha egy átivott éj után
Cibálnál vihogva
Egy csámpás vak paripán
Csak mosolyognék
Máshol, máskor, másként
Időtlen árnyékhantomra borulva


Weres Zulu verse (online megjelenés)

2009. szeptember 26.

Zeusz

Titánok mai sztárokkal verekednek,
tudják mikor kell meghalni.
A nézők az üvöltés közben berekednek,
csak magukat akarják hallani.

Zeusz, csak ül
és röhög az összes világvalláson.
Valaki közben végkimerül,
ezen a mindegy milyen délutánon.

De nem ér rá az Olimposz ura,
kezdődik a kedvenc sorozata:
Jézus Krisztus szupersztár.
Poszeidón az ajtóban már popcornnal vár


A hatodik szám

2009. szeptember 24.

Hétfőtől, azaz szeptember 28-ától megvásárolható az Apokrif hatodik (és feledik) lapszáma a már ismert helyeken: a szerkesztőktől, az ELTE BTK Jegyzetboltjában, a PPKE területén, illetve idővel az Írók Boltjában. Legújabb számunk ezúttal mellékletet is tartalmaz, ára azonban változatlan, továbbra is 250 ft-,.


Meghívó holnapra

2009. szeptember 21.

Holnap, azaz szeptember 22-én, kedden, 16 órától a BTK A épületének 318-as szobájába invitálunk mindenkit, aki érdeklődik az Apokrif kulisszái mögött üzemeltetett boszorkánykonyha iránt, régi és új olvasókat, leendő lelkes szerzőket és érdeklődőket egyaránt sok szeretettel várunk a folyóirat fennállásának első nyílt napjára.

A hivatalos meghívó letölthető innen.


A hatodik szám tartalmából

2009. szeptember 18.

apokrif_6_smallAz Apokrif soron következő, október elejére tervezett számában Evellei Kata, Karsza Andrea, Kántás Balázs, Réder Kristóf, Stolcz Ádám, Török Sándor Mátyás és Nyerges Gábor Ádám versei, Palágyi László műfordításai, illetve Németh Tamás, Tarcsay Zoltán és Urbán Natália elbeszélései olvashatók, Drienyovszki Eszter illusztrációival. A szám ezen kívül tartalmazni fog egy mellékletet (erről bővebben, mivel meglepetés, nem szólhatunk egyelőre), ettől függetlenül azonban változatlan áron lesz megvásárolható a már ismert helyeken.


Török Sándor Mátyás versei (online megjelenés)

2009. szeptember 8.
Hozzád
Válaszolj ha itt vagy
de hunyj be minden szót –
hunyt szavakkal válaszolj
ha „itt” vagy
felelj értem
tarts magadban
el ne hagyj
értem felelj
ha vagy:
túl az „itt”-en
hunyt szavakkal értem
válaszolj ha vagy!
(04. 29; 5. 5)
Hidvégi Katalin illusztrációival

Hozzád

Válaszolj ha itt vagy
de hunyj be minden szót –
hunyt szavakkal válaszolj
ha „itt” vagy
felelj értem
tarts magadban
el ne hagyj
értem felelj
ha vagy:
túl az „itt”-en
hunyt szavakkal értem
válaszolj ha vagy!

Itthon

Rácsok helyett ablakok
Szájzárak között lakok
Fülledt falak hallgatok
Itthon vagyok.

Napfény vibrál reggelente
Szende tündér hangja lépte
Por villan szellő andalog
Itthon vagyok.

Megmosakszom kávét főzök
Étkem fölött elidőzök
Tévét nézek olvasgatok
Hallgatok. Itthon vagyok.

Meztelenül

Elhagyatott erdő közepén heverünk
Egyedül, Te meg én.
Alkonyodik már.

Zord temetőként száll le az éj, sziszegő
zene jő, de ne félj;
Karjaim óvnak –

Meztelenül ér tetten a vágy a liget
mezején, selyemágy-
ba veszünk, Te meg én.

Prés

Erőtlen vagyok:
könnyedén présel
át a szűrőn
egy hatalmas kéz –
erőtlen önmagam.

Szapphka Evelin: A semmi száll

Fájó létem már-már meggebeszt.
Egyedül gubbasztok a sarokban.
Köröttem a semmi száll, s vért ereszt.
Én meg csak nézem őt, ahogy van…