Totális pincefestészet, avagy a nosztalgia zamata

2015. július 4.

Tárlat: Pinczés József – Kiengedted a meleget, beengedted a hideget, B24, Debrecen

Pinczés József: Amitázia, 2014–2015, vegyes technika, vászon, 30 × 40 cm

Pinczés József: Amitázia, 2014–15, vegyes technika, vászon, 30 × 40 cm

Szulejmánnak üzenete érkezett. Éppen akkor pittyegett a mobilja, amikor Ázsia távolba kúszó kopottas hegyvonulatait szemlélte a Topkapi falairól. A felhőkkel tarkított ég színe is pontosan az a furcsa kék volt, ami nem is igazán kék… Szóval azt a bizonyos kéket próbálta a fejében kikeverni, de a kisherceg SMS-e félbeszakította ezt az igazán elmélyült mentális festészetet.

Egyébként Szulejmán és a kis herceg a pincében találkoztak utoljára néhány hónapja. Persze volt sör is, miközben a mimézisről és a kötőanyagokról beszélgettek, a terpentingőz pedig csak fokozta a diskurzus intenzitását. Előkerültek azon az estén többek közt Winckelmann gondolatai. Szulejmán lázasan ehhez hasonlókat idézett a kis hercegnek: „Semmi sem mutatná meg világosabban a régiek utánzásának előnyét a természet utánzásával szemben, mint ha két hasonlóan szép tehetségű ifjút vennénk, és az egyikkel az ókort, a másikkal a puszta természetet tanulmányoztatnánk. Ez utóbbi úgy ábrázolná a természetet, ahogy találja. Ha olasz lenne, talán úgy festene figurákat, mint Cavaraggio, ha németalföldi és szerencsés, úgy mint Jacob Jordaens, és ha francia, miként Stella. Az előbbi azonban úgy ábrázolná a természetet, ahogyan a természet kívánja, és úgy festené az alakokat, ahogy Raffaello.”

Olvass tovább »


Feketemosó: A csöngetések előtt

2015. július 1.

feketemoso-kisebbItt nincsenek titkok, bár szégyellnivaló sincsen sok, hiszen, a panelfalakon átszűrődő veszekedésekből tudja, a szomszédjai sem élnek jobban. Akár azt is mondhatnánk, gondolta Kinga egy erkélyen hagyott hintalovat nézve, ez a normális. Ők sem veszekednek kevesebbet, ezeket az asszonyokat is ugyanúgy kurvázzák a minimálbér ellenére egyre nagyobb hasat növesztő férjek, más férfiak keze is eljár, és azután csönd van, hosszú, órákig tartó csönd, mígnem egy még sértett, de leereszkedő hang megkérdezi a maga elé bámuló asszonytól, hogy hányas csatornát szeretné nézni. – Juhász Tibor írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


Egy szakadék választja el egymástól… (könyvkritika)

2015. június 30.

Máté Gábor: Első lépések, Balassi Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2014 (Színházcsinálók füzetei)

első_lépésekMáté Gábor Első lépések című kis könyvecskéje a színészmesterség elsajátításának első lépéseiről ad szubjektív látleletet. A Színházcsinálók füzetei-sorozat részeként megjelent szöveg eredetileg – amint arra Jákfavi Magdolna bevezetőjéből következtetni lehet – a szerző DLA dolgozatának készült. A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Balassi Kiadó elismerésre méltó közös vállalkozása, szándéka szerint a színház gyakorlati oldalán jeleskedők saját alkotói jelenükhöz, hagyományukhoz fűződő viszonyát tárja fel.

Olvass tovább »


Július 1-től ismét Apokrif Könyvek-pályázat!

2015. június 26.

Apokrif Könyvek 2015 – pályázati kiírás

Az Apokrif irodalmi folyóirat és a Fiatal Írók Szövetsége pályázatot ír ki kortárs szépirodalmi könyvek megjelentetésére.

apokrif könyvek logoA pályázatban résztvevők köre: pályázni jogosult minden olyan szépíró, aki a pályázat kiírásától számított utóbbi két évben legalább három alkalommal publikált (a még nem megjelent, de a szerkesztőség által megjelentetésre elfogadott szövegek is teljesértékű publikációnak minősülnek) az Apokrif nyomtatott és/vagy online (értsd: Apokrif Online és Feketemosó blog) felületein (ugyancsak a pályázat érvényességének feltétele, hogy e minimum három megjelenésből legalább egynek az Apokrif nyomtatott változatában kell lennie. A pályázat elbírálásában előnyt élveznek (de nem kizárólagosan) a kötettel még nem rendelkező szerzők.

A pályázat határideje: a 2015-ös pályázat július első napjától augusztus utolsó napjáig tart, az ezen időintervallum előtt, illetve után beadott pályamunkák érvénytelennek számítanak. A pályázat eredményhirdetésének várható ideje: 2015 ősze. (A pályázat kiírói a fent megnevezett dátumokhoz képest az esetleges változtatások jogát fenntartják.)

A pályázás feltételei: a fenti kritériumoknak megfelelő összes pályázó köteles rövid szakmai életrajzot mellékelni kötete kézirata mellé. A kéziratból a szerző által tervezett minimális terjedelemhez képest legalább a szöveg 75%-ának késznek kell lennie. (Tehát pl. egy minimum 100 oldalasra tervezett kéziratból minimum 75 oldalnyi szöveg megléte szükségeltetik a pályamunka érvényességéhez.) Amennyiben a pályázó nem kész kötettervvel pályázik, úgy pályázatához rövid megvalósítási tervet köteles mellékelni, melyben ismerteti a kézirat még hiányzó részeit, valamint a tervezett, kész kötet koncepcióját. A pályázat benyújtásának módja: e-mail üzenet az apokrif.konyvek.palyazat@gmail.com címre, csatolva a kéziratot, a pályázó szakmai önéletrajzát és (amennyiben szükséges), a kézirat hiányzó részére vonatkozó megvalósítási tervét.

A pályamunka formai követelményei: a benyújtott kézirat lehet bármilyen terjedelmű. Formája: “.doc” kiterjesztésű dokumentum, 12-es, Times New Roman betűtípussal, versek esetében egyes, prózai műveknél másfeles sorközzel.

A pályázat menete, elbírálása: a pályázat elbírálása két körben zajlik le. Először az Apokrif szerkesztői bírálják el a beérkezett kéziratokat, majd a Fiatal Írók Szövetsége vezetőségének könyvkiadásért felelős tagjával  együtt hozzák meg a végleges döntést. A pályázók ezt követően e-mailben értesülnek az eredményről. Az Apokrif Könyvek sorozatának keretében egy naptári évben legfeljebb két kötet megjelentetésére kínálkozik lehetőség. A pályázat kiírói fenntartják annak lehetőségét, hogy adott évben nem hirdetnek győztest a pályázaton. Amennyiben adott évben kettőnél több kéziratot is elfogad a szerkesztőség, a következő évi pályázat ennek függvényében vonatkozhat csak egyetlen könyv megjelentetésére, valamint elmaradhat. (A fentiek függvényében, mivel a 2014-es pályázat alkalmával három győztes kézirat is megjelenhetett, a 2015-ös kiírás során mindössze egyetlen győztest hirdethet csak a zsűri.) A győztes pályamunkákból készülő kötetekkel kapcsolatos szerkesztői feladatokat az Apokrif szerkesztőbizottságának valamely tagja látja el.

*

hármasok_1

A 2014-es pályázat győztesei az Apokrif Könyvek első könyvbemutató rendezvényén, a Fugában


About-kategória: Esőre napfény

2015. június 26.

Az About-kategória egy játszótér. Egy értelmező játszótere. Olyan rovat, ahol irodalom és zene határai elmosódnak, a zene szöveggé válik, a dallam pedig a papíron is értelmet nyer. Tévéből, rádióból, csapból folyó, fesztiválokon harsogó, otthon, pihenés közben morajló jól ismert dalok következnek. Az értelmezések megpróbálnak rámutatni arra, hogy miért is szeretjük őket, vagy ha ez idáig nem szerettük, miért is szerethetjük őket. Vajon mit akar nekünk mondani az Esti Kornél Rohadt eső című száma?

Olvass tovább »


Feketemosó: Egy kis felfordulás

2015. június 24.

feketemoso-kisebbValaki hatalmas mennyiségű újságpapírt szórt szét a járdán, és ebben nemcsak a szélnek volt szerepe. Az összekeveredett oldalakon méretes illusztrációk díszelegtek, melyek hosszúkás, ragadós nyelveket ábrázoltak, tele kétségbeesetten ficánkoló rovarpolgárokkal. Néhányan kisebb csoportokba verődve azon tanakodtak, hogy vajon melyik újság példányai lehetnek, de erre senki sem jött rá, és az újságosok sem tudtak bővebb felvilágosítást adni. A nagyobb napilapok elhatárolódtak az ügytől, és provokációt emlegettek. – Kerber Balázs írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


A világ története röviden (archív)

2015. június 22.

(megjelent az Apokrif 2014/4. számában)

2014_4_boritoIsmertesse a nyelvjárások kialakulását, röviden mutasson be legalább két nyelvjárási régiót és ismertesse a nyelvjárással kapcsolatos főbb társadalmi/nyelvészeti álláspontokat!

 

Kazinczy Frigyes, a Nyugat igazgatója és az Esti Konrád írója találta föl a nyelvjárást, 1756-tól. A nyelvjárásnak több formája is létezik, az ornitológ és a neo-ortodoxok. A nyelvjárás lényege, hogy a nyelvbe érkeznek külföldi jövevényszók és rövidítések (pl. “privilégium”, tehát privát légió), melyek aztán ki is kopnak a nyelvből, mint a latin eredetű kifejezések, így halt ki a latin nyelv. Például az axióma szó (jelentése: légúti eredetű megbetegedés). Kazinczi, maga is konzervatív nézetű, komoly csatákban állt a neo-ortodox, vagyis neurológus, meggyőződésre helyezkedő oldallal, melynek fő képviselője Bessenyi Bálint, költő és Zrínyi Ilona unokája, volt. Kettejük számos veszekedésében végül Deák Ferenc, kerekedett felül, így kiegyeztek döntetlenben. A nyelvjárás az 1930-as években vetett véget, az első magyar placebó-pörben. Innentől jött létre az első magyar egységes nyelvtani lexikon, melyet Kölcsei Ferenc szerkesztett, a szózat írója és megzenésítője. A magyar helyesírást nagyban elősegítette Széchényi István támogatása, aki a nemes cél érdekében egy évre lemondott a Tudományos Akadémiáról, barátai javára. Így jöhettek létre a nyelvjárási régiók, ahol a nyelvjáráson dolgoznak azóta is. (Például a Magyar Nyelvjárási Minisztérium, valamint a Nyelvjárási Akadémia, melyeket a fentiekben már elemeztem!) A magyar nyelvjárás és helyes írás jelenleg Európához tartozik, fő jellemzői, hogy aglutinál és a finn nyelvekből nagy mértékben ered.

 

Szabó Szilvia

11.A”

Olvass tovább »


Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 54 követőhöz