Apokrif+Online+Nyugat+Zombik (1)

2016. december 1.

December 1-től január végéig az Apokrif Online exkluzív extra tartalmakat közöl pár naponta 2016. téli lapszámunkhoz: a mellékletből kimaradt zombiverseket, valamint egy afféle “Így készült”-videosorozatot, mely rövid részletekben a téli szám készültének háttérmunkálataiba engedi bepillantani az olvasót.

Apokrif+Nyugat+Zombik mellékletünket egy régi, kedves hagyomány, az Apokrif farsangok felélesztésével egybekötve február 7-én este mutatjuk be a Nyitott Műhelyben.

Ady Endre:

Vér és pusztulás

A Vér és Pusztulás tengerén,
A halottak élén mentem én,
Mikor eljött a rút Feltámadás.

S mint a szél fújja a szemetet,
Én is őrizem a szemedet
S mit felém hord a test-áradás.

Élők s Holtak fia vagyok én,
Mozgó tetem, száradó gyökér.
Rángok, hörgök, mint fél-holt hazám.

Bukdácsolva, daccal karmolva
Megtagadlak, kimúlt, halmokba
Szabdalt Élet, bús, magyar Aszály.

De síromból jövet, az Éj alatt,
Hiába döngetek kaput, falat,
Csak leszólnak uracskák, “kuss legyen”.

Hiába kísértesz hófehéren
Szellem-hazám, én már jól felérem
a kilincset, s mondom titkos Nevem.

Elvadult tájon gázolok holtan,
Zihálva hörgök, nem is loholtam –
Más a sírból tán nem kel föl,
De én a Halál rokona vagyok.

Vörös jeleim a Hadak Útján,
Ösvényt haraptam, ne haragudj rám,
Világ! Élő, holt lelkemből
Népem, e hulla nyavalyog.

(Nyerges Gábor Ádám)

*

apokrif_borito_facebookra


„Látod, milyen jó, hogy nem látod?” (beszámoló)

2016. november 30.

A határon túli és a magyarországi magyar irodalomtudósok találkozása Újvidéken: Nyom-Követés nemzetközi műhelykonferencia, Újvidék

ujvidekikonferencia

Másodszor került megrendezésre a Nyom-Követés nemzetközi műhelykonferencia 2016. november 20-án Újvidéken, melyen nagy számban képviseltették magukat a magyarországi irodalomtudományi doktori iskolák hallgatói. Előadtak a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a University of Jyväskylä, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem, valamint az Újvidéki Egyetem doktoranduszai. Olvass tovább »


A legnagyszerűbb leány (színházkritika)

2016. november 29.

Richard Wagner: Ring-ciklus – A walkür, rendező: M. Tóth Géza, Magyar Állami Operaház

walkur
Idén ősszel ismét a Magyar Állami Operaház színpadán láthattuk a tavaly bemutatott Ring-ciklus második darabját, A walkürt.

M. Tóth Géza rendezése tovább vitte A Rajna kincsében megjelenő látvány világot. Azáltal, hogy A walkürben már megjelenik a földi szín, lehetőség nyílt a történet fogyasztói társadalomba való elhelyezésének. Az elsősorban filmes munkáiról ismert rendező ismét nagy hangsúlyt fektetett a színpadon megjelenő vetítésekre. A színpadot több áttetsző tüll függöny által tagolja, ezeken, valamint a hátrébb elhelyezett nem áttetsző függöny segítségével jelenítik meg a vetítéseket. A wagneri szimbólumrendszer vizuális kiegészítéseként megjelenő vetítések állandó mozgásban festik le a zenében is megjelenő karaktermotívumokat. Így Wotan (az istenek ura, a legfőbb hadúr) témája a világot hálóként beszövő szerződései lesznek, melyek gúzsba kötik őt „a legkevésbé szabadot”. Brünnhilde (Wotan kedvenc lánya, walkür) vezérmotívumai a sötét éjjelen áttörő csillagfények lesznek, amelyekhez apja hasonlítja szemeit, s amelyek a reményt szimbolizálják. Fricka (Wotan felesége, a házasság istennője) mint a házasság és a család oltalmazója, a modern otthonok képének mozaikjait kapja. A nyitány alatt megjelenő képek a fogyasztói társadalmat ábrázolják, ezzel adva egy átvezetést A Rajna kincsének végétől, illetve felvezetést nyújtva a bevásárló központból hazatérő Sieglinde belépőjéhez is.
Olvass tovább »


Előzetes: Apokrif 2016/4.

2016. november 28.

December első napjaiban egy igazán különleges lapszámmal jelentkezik az Apokrif. Kilencedik évfolyamunk zárásaképp ugyanis Csepella Olivér nagy sikerű és nagy várakozással övezett, közösségi finanszírozással készülő képregényéből, a Nyugat+Zombikból közöl lapunk exkluzív, 10 oldalnyi előzetest. A lapunkban vendégeskedő Nyugat+Zombik nem akármilyen körítéssel kerül az olvasók kezébe: ugyanis az Apokrif szerkesztői, rendszeres szerzői által írt, tematikus melléklet (Apokrif+Nyugat+Zombik) kíséri. A mellékletben az Apokrif szerzői azt próbálták elképzelni, hogyan hatott volna egy századeleji zombi-járvány a Nyugat első nemzedékének jeles költői és prózaírói munkásságára. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Cholnoky Viktor, Füst Milán, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lesznai Anna, Móricz Zsigmond, Szép Ernő és Tóth Árpád fiktív műveit Bödecs László, Evellei Kata, Fráter Zoltán, Mizsur Dániel, Nyerges Gábor Ádám, Tamás Péter és Tarcsay Zoltán jegyzik. A szépirodalmi rovatban Horváth János Antal, Izsó Zita, Kerber Balázs, Németh Gábor Dávid és Tinkó Máté verseit, valamint Bali Farkas Péter, Csabai Máté és Vass Norbert novelláit olvashatjuk. Kritikarovatunkban ezúttal Balogh Ádám, Nyirán Ferenc és Szöllősi Mátyás friss könyvei kerülnek terítékre.

apokrif_borito_facebookra

Tartalom:

Kerber Balázs: Piknik (vers)

Németh Gábor Dávid: leves, boldog, Ázott (versek)

Bali Farkas Péter: Ma reggel (novella)

Tinkó Máté: Sötét felhők jönnek (A hátrahagyottak dallamára) (vers)

Vass Norbert: Kontrás (novella)

Horváth János Antal: kripta, nem túl korai… (versek)

Csabai Máté: A szervcsempész (novella)

Izsó Zita: Felszínközel, Új kor, Átépítés (versek)

*

Apokrif+Nyugat+Zombik

Ady Endre: Megennél, ha megennének? (vers)

Babits Mihály: Cinis ad cinerem (vers)

Balázs Béla: Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és akinek nem kell (novella)

Cholnoky Viktor: A denevérmadár vére (novella)

Füst Milán: Megérkeztünk (vers)

Juhász Gyula: Anna tényleg örök (vers)

Kaffka Margit: Én csak csókolom magát (vers)

Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatal zombival (novella)

Kosztolányi Dezső: Halál-arc (novella)

Krúdy Gyula: Régi pesti sombie-történet (Előhang egy apokalipsishez) (novella)

Lesznai Anna: Feltámadás (vers)

Móricz Zsigmond: Pispekfalat (novella)

Szép Ernő: Ablakom alatt (vers)

Tóth Árpád: Kávéházi alkony (vers)

(A melléklet szerzői: Bödecs László, Evellei Kata, Fráter Zoltán, Mizsur Dániel, Nyerges Gábor Ádám, Tamás Péter, Tarcsay Zoltán)

*

Látótávolság:

Szilvási Viktória: Aki a legvégéig őrzi (Balogh Ádám: Nyers)

Szabó Csanád: Az otthon illúziója (Nyirán Ferenc: Apróságok kicsiny tárháza)

B. Kiss Mátyás: Csillagjóslás (Szöllősi Mátyás: Váltóáram)

 


Sic Itur ad Astra 64: Benda Gyula-emlékszám (folyóirat- és programajánló)

2016. november 24.

Sic Itur ad Astra 64

Megjelent az arculatot váltó Sic Itur ad Astra történettudományi folyóirat 64. száma. A lap a wie es eigentlich gewesen elvét tipografikusan tömörítő, megújult küllemű kiadványai közül az elsőben az ELTE Történeti Kollégiumával együtt Benda Gyulára, a félmúlt társadalomtörténet-írásának meghatározó alakjára, a Történeti Kollégium alapítójára emlékezik.

Olvass tovább »


Feketemosó: Nulladik ecloga

2016. november 23.

feketemoso-kisebbDe hogy egymást megöljétek / Az már kérlek súlyos vétek. / A büntetés sem lesz semmi: / Költőkkel kell majd csevegni – Vajna Ádám írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


Szubjektív széljegyzet a trAnzKaPHka margójára (zenekritika)

2016. november 21.

trAnzKaPHka, kastély

15126052_1164816713602721_361256270_o

Földszint

Akkezdet zenei kiadványai felpattanó zárhangok. A csend nem szünet, hanem néma fázis, ami alatt folyamatosan formálják a tökéletes megszólalást. Váratlanul és hangosan szakad ki (fel?) belőlük. Mi mint az egyirányú kommunikáció befogadó fele, türelemmel próbáljuk várni a hallgatás ránk eső részét. Olvass tovább »