Egy olvasó vallomásai

(Garaczi László lemur-trilógiájáról)

Pompásan olvasunk. És itt most abba is lehet hagyni a szójátékok gyártását. Nem vagyunk mi garaczilacik (de még Lemur Mikik sem – ha már itt tartunk, akkor ez most lemur vagy lemúr? az újrakiadás alapján legyen lemur, a lényeg úgyis az, hogy rímeljen a lamúrra). Még egy: mintha olvasnál (az Arc és hátraarcra végképp nem jut eszembe semmi, szóval ezt felejtsük is el gyorsan, sok lesz így is).

Viharsarok: Széllel szemben

Braun Barna Code is poetry című szövegére Tarcsay Zoltán reagált. Az alábbiakban ezt az írást közöljük.

Braun Barna írását remek vitaindítónak találtam, ez is ihletett a következő kevéssé újévi hangulatú sorokra.

A képernyőről való olvasás és a szövegek számítógépen való tárolása két különálló dolog, mégis valamiképpen egymást feltételezi. Érdekes technológiai újításnak tűnnek, ám valójában inkább egyértelmű következményei a nagyközönség szövegkultúráját érintő átalakulásnak.

Ezzel azt akarom mondani: a legtöbb ember sejtésem szerint nem bibliofil. Akik pedig azok, mindig is fognak találni maguknak könyveket, hogy szagolgathassák, tapogathassák, nézegethessék, ízlelgethessék és hallgathassák őket.

Viharsarok: Örök Szakítás – Simon Márton első verseskötetéről

A végére már meg akartam tudni, ki ez a hölgy akinek egy “magafajta fiatalember” egy egész kötetnyi szakítós verset szán? Végül nem néztem utána, hogy a köszönet nyilvánított Nóra-e vagy a Rita, hiszen tulajdonképp akár maga a Simon Mártont álmodó Dzsuang Dszi is lehet… Kemény István (aki verset is kapott a könyvben) fülszövegbéli állításával ellentétben vigaszt ugyan szerintem nem nyújtanak, de igen, kb. ilyen verseket írhat, amikor egy férfi rájön, “hogy szerelmeit előbb-utóbb megbasszák”.

Viharsarok: A kimért idő – megjegyzések Ingeborg Bachmann válogatott verseiről

A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent kötet hiánypótló a magyar fordításirodalomban, hiszen Ingeborg Bachmann, a második világháború utáni német nyelvű költészet kiemelkedő alakjának lírai munkásságát a kötet megjelenése előtt csupán néhány antológiában és folyóiratban megjelent fordításból ismerhette a magyar olvasó. Bachmann ugyanakkor mindenképp saját nemzedékének egyik legjelentősebb tagja volt, többek között Paul Celan vagy Bertold Brecht mellett egyike azon költőknek, akik a világháború és a holokauszt tragédiája után is képesek voltak német nyelvterületen eredeti, jelentékeny költészetet létrehozni, így a modern német költészet magyar recepciója szempontjából A kimért idő mindenképpen irodalomtörténeti fegyverténynek tekinthető.

Viharsarok: Megkülönböztetések – Kulcsár Szabó Ernő legújabb tanulmánykötetéről

Kulcsár Szabó Ernő, korunk talán egyik legjelentősebb magyar irodalomtörténésze nemrég új tanulmánykötetet jelentetett meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A vaskos, több mint háromszáz oldalas könyv tizenöt válogatott tanulmányt tartalmaz, melyek többsége az esztétikai és a mediális megkülönböztetettség közötti feszültséget vizsgálja, számos esetben az irodalmi modernség eminens példáin keresztül.

A testek megjelenítése Pedro Almodóvar Beszélj hozzá! című filmjében

Magyar Zsuzsanna

Miután a feminizmus első hulláma során a nők kiharcolták szavazati jogukat, az 1950-es évektől a nőiséghez és férfiassághoz kötődő fogalmak vizsgálatán keresztül a látens diszkrimináció ellen is felvették a küzdelmet. Simone de Beauvoir állítása, miszerint ,,az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik’’, világosan meghatározta a biológiai és társadalmi nem közti különbséget, ami jelentős áttörés volt a fogalomalkotásban. A társadalmi nem kulturális konstrukcióként való felfogása szerint bár egy adott genetikai struktúrával születünk, a női és férfi szerepeket az a kultúra építi ki bennünk, amelybe beleszületünk. Figyelmembe véve, hogy legtöbb cselekedetünk a tanult viselkedési formákból eredeztethető, nem pedig biológiai adottságainkból, a konstruktivista szemlélet nagyobb választási lehetőséget biztosított a nőiség mibenlétének meghatározására a korábban uralkodó esszencialista felfogásnál.

Viharsarok: Önként vállalt vakságban – Jónás Tamás Önkéntes vak c. kötetéről

Jónás Tamás, a középnemzedék illusztris költőjének Önkéntes vak, a Magvető Könyvkiadónál megjelent 2008-as kötetét nemrég Aegon Művészeti Díjjal jutalmazták. Habár idáig is kétségtelenül több kritika született a kötetről, úgy gondolom, szerző és műve egy rövid recenzió erejéig továbbra is megérdemlik a – lehetőleg elfogulatlan, bár ez talán úgysem lehetséges – figyelmet.

Viharsarok: A magába zárt vers – Paul Celan költészetének rövid összegzése

Kevés olyan lírikus volt a XX. század folyamán, akinek életművéről annyi elemzés született, mint a Paul Antschel néven született bukovinai német-zsidó költő, Paul Celan (1920-1970) munkáiról. Habár a szerzőt az irodalomtörténet elsősorban a holokauszt legjelentősebb szerzőjeként tartja számon, a legtöbb elemzés álláspontja szerint sem szabad művészetét, főként kései verseit erre az egyetlen aspektusra redukálni – a Celan-költészet sokkal mélyebbről, sokkal elvontabb lírai-lelki mélységekből fakad, mely talán egyetemes és kontextuson kívüli értelmet adhat a költői életműnek.

Viharsarok: A Nagy Öreg lassan pontot tenne a posztmodernre

Talán sokat elárul a költészet, és úgy egyáltalán a szépirodalom jelenlegi, magyarországi állapotáról, hogy Lator László költői estjén – talán nem állítunk valótlant, ha a szerzőt élő irodalmi legendának nevezzük –, melyre március 23-án, a Ködlámpa estsorozat keretein belül került sor, összesen körülbelül 10-15 ember volt jelen, ezek jelentős része is író-irodalmár. A köztiszteletben álló idős költővel Kiss Judit Ágnes, napjaink egyik legelismertebbnek számító költőnője beszélgetett az est folyamán, ám hiába, úgy fest, sem a vendég, sem a moderátor illusztris személye nem sarkallt arra 15-nél több embert, hogy irodalmi estre látogassanak.

Viharsarok: Szabolcsi Gergely vitairata

A posztmodern margójára

mi volnánk részben a gondolatai

A posztmodern elég problematikus fogalom (fogalomkör). Problematikus, mert mint minden stílusfogalom kicsit erőltetett, problematikus, mert nehéz meghatározni, hogy mi is tartozik a posztmodernbe (elvégre, posztmodern korban élünk, mégsem mindent veszünk egy kalap alá).