Kertész másként? – Önfelszámolás, idézőjelek közt (könyvkritika)

„…ebben a könyvben Kertész lebontja saját public image-ét” – fogalmazott Kertész Imre új kötete, a Mentés másként bemutatóján Dávidházi Péter irodalomtörténész. (http://www.litera.hu/hirek/a_public_image_lebontasa) Tény: naplóról van szó, melyben a Kertésztől megszokott egzisztenciális kérdések és a regényírás nehézségeit tárgyaló vívódások mellett személyes problémákról, a napi (azaz a jópár évvel ezelőtti – s e leírásokban a maira oly kísértetiesen emlékeztető) politika híreiből táplálkozó kesergésekről is olvashatunk. (A referenciális olvasásnak némileg keresztbe tesz, hogy a könyv jegyzetanyaga meglehetősen hiányos, szegényes.) Amint a kötet főszerkesztője fogalmaz, „az olvasó képet kaphat egy nagy író hétköznapjairól”. (http://hvg.hu/kultura/20110921_kertesz_imre_naploja)

Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2012. március)

Az Élet és Irodalom első márciusi számában Nyerges Gábor Ádám Kékül című novelláját közli. (Az online kiadás előfizetői ide kattintva érhetik el a szöveget.) A Szkholion legutóbbi számában egy másik Nyerges-próza (Sziránó és a la fontaine-i hiénahadművelet) és egy Baranyi Gergely-vers (közös gyerek). A folyóirat honlapján a teljes lapszám elolvasható. A Győri Műhely friss számában Takács Nándor négy (Az utca, Név I., Név II., A menekülés irányai) és Nagypál István két (Nőni, nőni, nőni, A beszélő ló) verse olvasható. A Napút első 2012-es számában (A fele tréfa) kapott helyet Evellei Kata Függőség című verse. A Kalligram márciusi számában Kerber Balázs három versét (Hazafelé, Este, Nem érem) és Reichert Gábor kritikáját (Az „aszkétikum” sajátossága – Szolláth Dávid A kommunista aszketizmus esztétikája) közli. Tinkó Máté friss versét (Szolgalélek, körtánc) a FÉL Online közli, éppen ahogy Sós Dóra Ekhó című vizuális költeményét és Nyerges Gábor Ádám két versét (Dalok a Sándor Palotából) is. Ez utóbbiakról a Nyelv és Tudomány külön rövidhírben számol be: Szegény kis álamfő vagyok, mit ártottam – Gúnyversek jelentek meg Schmittről. Az Opus idei első számában Sós Dóra félredatált hajónapló és Csíkokban folyó fák, illetve Nagypál István A költözés és Butik című versei jelentek meg. Az ÚjNautilus Szendi Nóra Lápvidéki nyúlós napjaim című novelláját közli. Berényi Csaba friss verssel szerepel a FÉL Online-on: Ismétléses szarakodás a női nemmel. A Holmi márciusi számában Reichert Gábor kritikája is szerepel: Mérnöklíra (A Petôfi Irodalmi Múzeum virtuális Nemes Nagy Ágnes-kiállításáról). A Könyves Magazin legújabb számában Vass Norbert több cikke is olvasható. Az Alföld márciusi számában Smid Róbert ír Olay Csaba és Ullmann Tamás Kontinentális filozófia a XX. században című kötetéről: Kontinentális körutazás – rejtekutak nélkül. A Kulter.hu-n Tarcsay Zoltán elemzi a Doctor Who tévésorozatot: Ki lesz belőled, Doki? Ugyancsak a Kulteren ír Berényi Csaba Michael Zwecker új zenekara, a The Poster Boy Things we had time for című lemezéről: Ő márpedig füttyög. A Prae.hu-n egyrészt Fehér Renátó a kortárs politikai költészetről rendezett vitaest kapcsán (Faultok, sorcsere, kapufák), valamint a Marom Egyesület és a Sirály est-sorozatának újabb felvonásáról tudósítva (Betiltott happening a hálószobában), másrészt Dombai Dóra David Cronenberg Veszélyes vágy című filmjéről: Cronenberg esete a pszichoanalitikusokkal, illetve Angelina Jolie első rendezéséről: Hollywoodi nagyasszony a pesti Balkánon. Szintén Fehér Renátó, ezúttal a FÉL Online-on, Grecsó Krisztián AEGON-díja kapcsán: A falás öröme és a látkép. Vass Norbert recenzálja a Literán Vasile Ernu Született Szovjetunióban című kötetét: A közös klotyók diszkrét bája. A Kommentár 2012/1. számában Vass Norbert tanulmánya olvasható: Boldog, szép napok Nirvániában.

Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2012. február)

A Jelenkor friss lapszámában Kerber Balázs verseit közli. A Tiszatáj februári számában Nyerges Gábor Ádám versét (Zok-szavak) olvashatjuk. A Prae Párhuzamos univerzumok számában Tamás Péter két novellájával (Túlélni, Egyszer pedig magamba mentem), Sós Dóra versével és Kerber Balázs verseivel találkozhat az olvasó. Nyerges Gábor Ádám két rövidprózáját (Pékné, Sörtoka) közli februári számában a Kalligram. A Korunk februári számában Dombovári Csongor Catherine című verse olvasható, míg Nagypál István a Kortárs és a Várad aktuális számaiban közöl két-két verset (P.; fényes vagy homályos, Grand Guigno, illetve: Bochnia Prelude, Nikifor Prelude), valamint egyet a FÉL Online-on: Mickiewicz Prelude. A Műút februári számában két apokrifos szerző is szerepel: Tinkó Máté két verssel (Pontosan így; Pontosan úgy), illetve Vass Norbert Kolozsvári Papp László A diák utolsó története című könyvéről írt kritikájával: Készületlenség és képzelődések kora. Sós Dóra újabb adag verse jelent meg az Irodalmi Jelen Verstörténés rovatában: Nincs diagnózis. Kapelner Zsolt A vasútállomásról, Sós Dóra Kinder és Kerber Balázs Az ösvény című versét a FÉL Online-on olvashatjuk. Kerber Balázs két verssel (Koré-himnusz, Kagylók) jelentkezik a Kulter.hu-n is. A Criticai Lapok január-februári duplaszámában Budai Katalin ír Fráter Zoltán Hát hogy szeret maga engem? című darabjáról: Rezsánék a Royalból. Az Új Forrás 2011/2. lapszámában Szarvas Melinda fejti fel Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényének és Csáth Géza naplóinak kapcsolódásait:(Cs)áthajlások. A Kulter.hu-n Baranyi Gergely ír Deres Kornélia első kötetéről: „Ilyen álemlékekből épült a gyerekkor”, Csordás László pedig Spiró György Kémjelentéséről: Beépül és jelent. A Prae.hu-n Vass Norbert tudósít a Flash Art magazin első magyar nyelvű számának bemutatójáról: A magyar képzőművészet új hulláma. Az ÚjNautiluson Szendi Nóra ír Bajnai Nóra és Bodor Lilla Félvégtelen – Én tűsarok, te macskakő című kötetéről: „Életünk egy gömbhurok a nem euklideszi térben”, a Literán pedig Bodor Ádám legutóbbi kötetéről: Mesék a hatalomról, amit senki sem látott. A Prae.hu-n Dombai Dóra ír Marius Holst Ördögsziget című filmjéről (Törless fegyencévei), illetve Phyllida Llyod A Vaslady-jéről: Britannia erős asszonya, továbbá Simon Curtis Egy hét Marilynnel című filmjéről: Az álomlány és a rendezőasszisztens. Ugyanitt Berényi Csaba ír Paul McCartney új lemezéről: Orális gyönyör, 70 felé. Még a Prae.hu-nál maradva; Fehér Renátó beszélget Gothár Péterrel: A műhely alapja a személyesség. Fehérnél maradva pedig – friss esszéje a FÉL Online-on: A líra kicsit sem hullámtalan(abb) vizei. a Prae.hu-n: Galamb utcai veszedelem. Még ez is a Prae.hu-n, Nyerges Gábor Ádám kritikája a Velőrózsák első lemezéről: Van miben bízni, rokonszenves fickók. A FÉL Online-on Evellei Kata tudósít a legutóbbi Impulzus-estről: Egy stréber regény.

Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2012. január – folyamatosan frissítve)

Az Új Forrás januári számában Takács Nándor Örökség és Faluvég című versei, illetve Reichert Gábor könyvkritikája (Kávénapló) olvasható, utóbbi Berka Attila friss kötetéről. Nyerges Gábor Ádám három versével (A fényes cáfolat, Himnusz az Ó-hoz, Zsákutca Bedekker) frissült a Képírás az újév első napján. Ugyanő a FÉL Online-on Széljegyzetek is készülnek IV. című versével jelentkezik. Evellei Kata Kórterem című verse a FÉL Online-on olvasható. Ugyanitt jelent meg Berényi Csaba Legelső segély című költeménye is. Áfra János három verssel (a mozgolódás bizonytalan, tejút, belső horizont) szerepel a januári Kalligramban. Az Irodalmi Jelen Vers/történés rovatában Sós Dóra versei és prózája jelent meg: Sérült negatívok. A Híd első idei számában Nagypál István A juhászlegény lassú dala és Álmenyecske-szonett című verseit közli. A Kulter.hu-n is két vers Nagypáltól: Egy bóvli fémláboshoz, STEFCIO HAGYATÉKA. Ugyanitt Fráter Zoltán ír a Karinthy Színház Szent Péter esernyője előadásáról: Így élünk Glogován. Az Irodalmi Jelen  évértékelő körkérdéseinek hatodik adagjában ezúttal két apokrifos szerző, Áfra János és Braun Barna is nyilatkozott: “Idén nem hosszabbítottam előfizetést”. Fehér Renátó második tudósítását adja közre a Marom Egyesület és a Sirály közös, havi sorozatáról: Körülülni egy összetört akváriumot. Ugyancsak a Prae.hu-n ír Vass Norbert az Áramkörről, a MET 10 éves jubileumi kiállításáról: Árammal írók köre. Ugyancsak Vass Norbert, ugyancsak a Prae.hu-n Egy műgyűjtő csoportos portréjáról: A huszonötödik képkocka. Továbbra is Vass, ezúttal az Irodalmi Jelenen Kálmán Gábor Nova című prózakötetéről (Beszélnek sokfélét) és a Kulter.hu-n Legéndy Jácinttal beszélgetve: Gerillakertészet mellé gerillaköltészetet! A Kritika 2012. januári számában Payer Imre ír Nyerges Gábor Ádám Helyi érzéstelenítés című kötetéről: A lét(ige) toldalékolt esélyei. A Literán Szendi Nóra kritikája olvasható Márton László Te egy állat vagy! című kötetéről: Emberek és emberek. A Prae.hu-n Nyerges Gábor Ádám top 50-es összeállítását olvashatjuk a 2011-es év könnyűzenei lemezeiből. A FÉL Online-on Fehér Renátó jegyzetben emlékezik meg az éppen hetven éve történt újvidéki vérengzésről: Lékek és gulyakutak (Újvidék, 1942. január). Ugyanő a Prae.hu-n Csaplár Vilmos A magyarok című könyvéről ír: Túra a szakadékhoz. A Prae.hu-n Dombai Dóra ír a Rögtönfilm minifesztiválról: Instant filmkészítés hétfő délután. Még mindig Prae.hu: Vass Norbert az Art Kickoff Végzős vagyok, de hódítani akarok! című beszélgetéséről tudósít (A dizájnszakma diszkrét bája), Fehér Renátó pedig Kemény Lilivel beszélget: Varázsigének és megszólításnak. A Képírás felületén veress dani ír Jordi Pallarés festészetéről: La fuerza vital.

Téli Apokrif-ajánló a Literán

A Literá folyóirat-ajánlójában k. kabai lóránt 2011. június és Török Sándor Mátyás Sorompó című verse, illetve Sós Dóra Juhász Ferenc-paródiája (Juhász (Filozóf) Ferenc: A banánhéj) és Szendi Nóra Juhász-karikatúrája olvasható/tekinthető meg exkluzív előzetesként frissen megjelent téli számunk anyagából. A szövegek és lapszámunk részletes tartalomjegyzéke ezen a linken érhető el.

Szendi Nóra novellája (online megjelenés)

Jézus a kocsmában

„Megfordulék azért, hogy lássam a szót, a mely velem beszéle…”
Jel. 1.12.

Kívülről az eső, belülről a szesz áztatott bennünket. Nyáreste volt, kihalt utcákon masíroztunk fedélt és fröccsöt kajtatva. Talpunk alatt melegen párolgott a napsütéstől jóllakott járda.
Egy karácsonyi égősor az évszakra fittyet hányva hunyorgatott felénk az átellenes utcából. Helyben vagyunk: az ősöreg kocsmák nagy titka, hogy konzerválják az időt. Hűvösek és félhomályosak, akár egy román kori templom, s amellett olcsók is.