KULTOK – KULTműhelyek Országos Konferenciája (programajánló)

Korábban még nem volt olyan rendezvény, amely lehetővé tette volna, hogy a hazai felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó irodalmi és kulturális műhelyek/folyóiratok tagjai/szerkesztői közösen tárgyalják meg a működésbeli funkcionális és stratégiai eltérések jelentőségét és a kortárs magyar kulturális élet jelenségeinek generációs problémáit. A József Attila Kör és a KULTer.hu által rendezett KULTOK erre ad lehetőséget.

Soha nem látott koncentrációban gyűlik össze április 20-21-én Debrecenben a fiatal, egyetemisták által művelt, szerkesztett és szervezett irodalom. Képzavarnak hat az első mondat, holott valójában ténylegesen erről van szó: a Kulter.hu szervezésében összegyűlnek mindazok, akik az ország valamely pontján egyetemistaként az irodalom szolgálatában munkálkodnak. Örömmel jelenthetjük kedves olvasóinknak, hogy a konferencia keretében folyóiratunk képviseletében előadást tart Reichert Gábor és veress dani, kerekasztal-beszélgetésben vesz részt Torma Mária és Fráter Zoltán, illetve felolvas műveiből Nyerges Gábor Ádám, Tarcsay Zoltán és Tinkó Máté. Rajtuk kívül még további Apokrif-szerzők is szerepelnek a programban (más műhelyek képviseletében), név szerint: Braun Barna, Csordás László, Kapelner Zsolt, Kerber Balázs, Vass Norbert – és természetesen a főszervező, Áfra János.

Alább az ő kísérőszövegével közöljük a konferencia hivatalos programtervezetét.

(a szerk.)

Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2012. február)

A Jelenkor friss lapszámában Kerber Balázs verseit közli. A Tiszatáj februári számában Nyerges Gábor Ádám versét (Zok-szavak) olvashatjuk. A Prae Párhuzamos univerzumok számában Tamás Péter két novellájával (Túlélni, Egyszer pedig magamba mentem), Sós Dóra versével és Kerber Balázs verseivel találkozhat az olvasó. Nyerges Gábor Ádám két rövidprózáját (Pékné, Sörtoka) közli februári számában a Kalligram. A Korunk februári számában Dombovári Csongor Catherine című verse olvasható, míg Nagypál István a Kortárs és a Várad aktuális számaiban közöl két-két verset (P.; fényes vagy homályos, Grand Guigno, illetve: Bochnia Prelude, Nikifor Prelude), valamint egyet a FÉL Online-on: Mickiewicz Prelude. A Műút februári számában két apokrifos szerző is szerepel: Tinkó Máté két verssel (Pontosan így; Pontosan úgy), illetve Vass Norbert Kolozsvári Papp László A diák utolsó története című könyvéről írt kritikájával: Készületlenség és képzelődések kora. Sós Dóra újabb adag verse jelent meg az Irodalmi Jelen Verstörténés rovatában: Nincs diagnózis. Kapelner Zsolt A vasútállomásról, Sós Dóra Kinder és Kerber Balázs Az ösvény című versét a FÉL Online-on olvashatjuk. Kerber Balázs két verssel (Koré-himnusz, Kagylók) jelentkezik a Kulter.hu-n is. A Criticai Lapok január-februári duplaszámában Budai Katalin ír Fráter Zoltán Hát hogy szeret maga engem? című darabjáról: Rezsánék a Royalból. Az Új Forrás 2011/2. lapszámában Szarvas Melinda fejti fel Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényének és Csáth Géza naplóinak kapcsolódásait:(Cs)áthajlások. A Kulter.hu-n Baranyi Gergely ír Deres Kornélia első kötetéről: „Ilyen álemlékekből épült a gyerekkor”, Csordás László pedig Spiró György Kémjelentéséről: Beépül és jelent. A Prae.hu-n Vass Norbert tudósít a Flash Art magazin első magyar nyelvű számának bemutatójáról: A magyar képzőművészet új hulláma. Az ÚjNautiluson Szendi Nóra ír Bajnai Nóra és Bodor Lilla Félvégtelen – Én tűsarok, te macskakő című kötetéről: „Életünk egy gömbhurok a nem euklideszi térben”, a Literán pedig Bodor Ádám legutóbbi kötetéről: Mesék a hatalomról, amit senki sem látott. A Prae.hu-n Dombai Dóra ír Marius Holst Ördögsziget című filmjéről (Törless fegyencévei), illetve Phyllida Llyod A Vaslady-jéről: Britannia erős asszonya, továbbá Simon Curtis Egy hét Marilynnel című filmjéről: Az álomlány és a rendezőasszisztens. Ugyanitt Berényi Csaba ír Paul McCartney új lemezéről: Orális gyönyör, 70 felé. Még a Prae.hu-nál maradva; Fehér Renátó beszélget Gothár Péterrel: A műhely alapja a személyesség. Fehérnél maradva pedig – friss esszéje a FÉL Online-on: A líra kicsit sem hullámtalan(abb) vizei. a Prae.hu-n: Galamb utcai veszedelem. Még ez is a Prae.hu-n, Nyerges Gábor Ádám kritikája a Velőrózsák első lemezéről: Van miben bízni, rokonszenves fickók. A FÉL Online-on Evellei Kata tudósít a legutóbbi Impulzus-estről: Egy stréber regény.

Fráter Zoltán: Hagyomány, hatás, iszony (könyvajánló)

A mai napon megjelent Fráter Zoltán Hagyomány, hatás, iszony című esszékötete a Holnap Kiadónál. A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva.

“Hogyan kellene élni? Önmagunkban őrzött, jobbik énünkhöz méltón, kifelé, vagy a világból csak átszűrt hatásokat engedve magunkhoz, befelé?
Talán úgy kellene élni, véltem egykor, mint a jó öreg Quincey, a vén ópiumevő, mély völgyben, kis, fehér falú házban, amely körül mindig virágzik valami, télen pedig, a legfagyosabb, legdermesztőbb zimankó idején, jól befűtött kandalló mellett, hangulatfényben üldögélve, a tűztér előtt süppedező szőnyeg, csukott zsaluk, a földig érő, súlyos függönyök széles ráncokban terülnek szét a padlón. A boldogság, úgy képzeltem, teástálcával lép be szobám ajtaján, hozza a kosztolányis »rubin-teát és sárga páragőzt«, a szellemi ember legkedvesebb italát. Thomas de Quincey, saját bevallása szerint, este nyolctól reggel négyig egyfolytában teázott, ezt különösen vonzónak találtam.”

A válogatott tanulmány- és esszékötet szélesebb kitekintésben szól a nyugatosokról és korukról, s a szövegvizsgálatokkal új felismeréseket kínál az olvasónak. Bloom hatásiszony-elméletére utalva a hagyományhoz való viszony kérdését világítja meg, kitér a nők irodalmi szerepére, s vonzó hangvételével közelebb hozza az irodalmi szövegekről való gondolkodás újabb lehetőségeit.

Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2012. január – folyamatosan frissítve)

Az Új Forrás januári számában Takács Nándor Örökség és Faluvég című versei, illetve Reichert Gábor könyvkritikája (Kávénapló) olvasható, utóbbi Berka Attila friss kötetéről. Nyerges Gábor Ádám három versével (A fényes cáfolat, Himnusz az Ó-hoz, Zsákutca Bedekker) frissült a Képírás az újév első napján. Ugyanő a FÉL Online-on Széljegyzetek is készülnek IV. című versével jelentkezik. Evellei Kata Kórterem című verse a FÉL Online-on olvasható. Ugyanitt jelent meg Berényi Csaba Legelső segély című költeménye is. Áfra János három verssel (a mozgolódás bizonytalan, tejút, belső horizont) szerepel a januári Kalligramban. Az Irodalmi Jelen Vers/történés rovatában Sós Dóra versei és prózája jelent meg: Sérült negatívok. A Híd első idei számában Nagypál István A juhászlegény lassú dala és Álmenyecske-szonett című verseit közli. A Kulter.hu-n is két vers Nagypáltól: Egy bóvli fémláboshoz, STEFCIO HAGYATÉKA. Ugyanitt Fráter Zoltán ír a Karinthy Színház Szent Péter esernyője előadásáról: Így élünk Glogován. Az Irodalmi Jelen  évértékelő körkérdéseinek hatodik adagjában ezúttal két apokrifos szerző, Áfra János és Braun Barna is nyilatkozott: “Idén nem hosszabbítottam előfizetést”. Fehér Renátó második tudósítását adja közre a Marom Egyesület és a Sirály közös, havi sorozatáról: Körülülni egy összetört akváriumot. Ugyancsak a Prae.hu-n ír Vass Norbert az Áramkörről, a MET 10 éves jubileumi kiállításáról: Árammal írók köre. Ugyancsak Vass Norbert, ugyancsak a Prae.hu-n Egy műgyűjtő csoportos portréjáról: A huszonötödik képkocka. Továbbra is Vass, ezúttal az Irodalmi Jelenen Kálmán Gábor Nova című prózakötetéről (Beszélnek sokfélét) és a Kulter.hu-n Legéndy Jácinttal beszélgetve: Gerillakertészet mellé gerillaköltészetet! A Kritika 2012. januári számában Payer Imre ír Nyerges Gábor Ádám Helyi érzéstelenítés című kötetéről: A lét(ige) toldalékolt esélyei. A Literán Szendi Nóra kritikája olvasható Márton László Te egy állat vagy! című kötetéről: Emberek és emberek. A Prae.hu-n Nyerges Gábor Ádám top 50-es összeállítását olvashatjuk a 2011-es év könnyűzenei lemezeiből. A FÉL Online-on Fehér Renátó jegyzetben emlékezik meg az éppen hetven éve történt újvidéki vérengzésről: Lékek és gulyakutak (Újvidék, 1942. január). Ugyanő a Prae.hu-n Csaplár Vilmos A magyarok című könyvéről ír: Túra a szakadékhoz. A Prae.hu-n Dombai Dóra ír a Rögtönfilm minifesztiválról: Instant filmkészítés hétfő délután. Még mindig Prae.hu: Vass Norbert az Art Kickoff Végzős vagyok, de hódítani akarok! című beszélgetéséről tudósít (A dizájnszakma diszkrét bája), Fehér Renátó pedig Kemény Lilivel beszélget: Varázsigének és megszólításnak. A Képírás felületén veress dani ír Jordi Pallarés festészetéről: La fuerza vital.

Kedvesen groteszk (beszámoló)

Az ELTE BTK kari tanácsterme keretezte a Trefort Irodalmi Esték december 1-jei alkalmát (is). A zöld bársonyfotelok és a boltozatos terem fehér falain lógó ódon portrék magasztos légkörében zavartan és ünnepélyesen nézett egymásra a közönség és Kemény István, ám hamar kiderült, hogy minden látszat ellenére kedélyes kávéházi beszélgetés részesei lehetünk, nem pedig afféle egyetemi pompáé és komolyságé. Vagy mégis? Nem, nem. Vagy de?

2011. ősz – lapbemutató a Csendesben (programajánló)

Trefort Irodalmi Esték (Kemény István – Fráter Zoltán) (programajánló)

Apokrif folyóiratbemutat(koz)ó a Kalickában (programajánló)

Apokrif-szezonnyitó a Csendesben (programajánló)

A plakátot Radnóty Zoltán készítette.

A program facebook-eseménye ide kattintva érhető el.

Apokrif-est a Merlin Színházban (2008) – videó

Kis kedvcsinálóként a szeptember végén induló új felolvasóévadhoz, szerettük volna meglepni Kedves Olvasóinkat egy különleges, archív felvétellel. Az alábbi videón végignézhető az Apokrif folyóirat szerzőinek és szerkesztőinek legelső közönségtalálkozója, melyet 2008. november 14-én, a Merlin Színházban tartottak a népszerű Songwriters’ Klub rendezvénysorozatának keretében. A 8 részben megtekinthető videó további fejezetei megtekinthetők az ugrás után.