Hol kezdjünk publikálni? – egyetemi lapok bemutatkozó estje a FISZ Klubban (programajánló)

Vegytiszta közönségesség (színikritika)

Trió – a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása Israela Margalit azonos címet viselő színműve alapján; premier: 2011. október 14. Rendezte: Galambos Péter

Egyetlen díszletelemen keresztül is könnyedén értelmezhető a darab fő kérdése: milyen áron lehet valaki művész? Az Israela Margalit darabjánál némileg ismertebb shafferi Amadeus a zsenikérdésen és a vetélkedésen túlmutató szálakat csak elvétve léptet be, míg Margalitnál a házasságtörés és az elmegyógyintézeti kitérő alatt felszínre törő gondolatok jelölik ki a fő csapásirányt. Az előadás háromnegyede a színpad közepén helyet foglaló üvegdobozban zajlik, múzeumi megfigyeltségnek és fullasztó bezártságnak egyszerre téve ki a kalitka lakóit. Ezen kívüli élet csak a vasalódeszka és ruháskosarak vagy a fel nem fedezettség világában, a kottatartó mellett képzelhető el.

Apokrif a Rádió Q-ban (hangfelvétel)

Itt meghallgatható a Rádió Q Com.hu című műsorának tegnapi adása, melynek keretében Balogh Ákos beszélgetett Reichert Gáborral és Tarcsay Zoltánnal az Apokrif folyóiratról, valamint az Apokrif Online-ról:

 

Pictura és/vagy sentencia konferencia (programajánló)

AZ ELTE ÖKOSZEMINÁRIUM BEMUTATJA:

PICTURA ÉS/VAGY SENTENCIAKONFERENCIA

Időpont: 2012. május 25. (péntek)
Helyszín: ELTE-BTK (Múzeum krt. 4.) A/47

PROGRAM

10:30 Megnyitó
10:45 Első szekció (szekcióvezető: Labádi Gergely)
Devescovi Balázs: “Sárga homokdombok emelkednek, miket / Épít s dönt a szélvész.” – A Kiskunság művészi tája
Fehér Renátó: Leírás, látomás, közérzet – Petri György: Ismeretlen kelet-európai költő verse 1955-ből
Gönczy Monika: „Nem olvasott, – csak egy mohlepte cser-tőn A mikrokosmost” – Arany János: Ősszel
Hlavacska András: József Attila: Talán eltűnök hirtelen
12:20-13:00 Ebédszünet
13:00 Második szekció (szekcióvezető: Devescovi Balázs)
Komlósi Zita: A jelenlét melankóliája – idő és természet összekapcsolódásának hatásai Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz c. művében
Labádi Gergely: Természte vagy kultúra – Csokonai és Schiller
Szabolcsi Gergely: A leírás tárgyilagossága az Egy földterület növénytakarójának változása kötet verseiben
Tóth Anikó: Találgatások Pilinszky János Téli ég alatt című verséről

“Magas és Menő kultúra” – Apokrif a Librariuson

Hamarosan (egészen pontosan június elejétől) kötetlen netnapló indul a Librarius felületén, mégpedig Apokrif-szerzőkkel. Blogunkat négyen írják majd, felváltva, minden héten kedden frissítve. Sorrendben Nyerges Gábor Ádám, Tinkó Máté, Torma Mária és Fehér Renátó szövegeivel találkozhat hétről hétre az olvasó. “Vengégoldalunkon” a folyamatosan frissülő napló mellett egyéb apokrifos tartalmakkal, sajtóanyagokkal, lapajánlókkal, hírekkel és különféle cikkekkel is jelentkezünk.

Mindennek afféle beharangozásaként elsőként Bödecs László Nyerges Gábor Ádám főszerkesztővel készített interjúja olvasható: Magas és Menő kultúra.

Reveland Anett versei (online megjelenés)

64

Fehér lép, huszár az A4-re,
sakk matt.
Eldöntöd a sötét királyodat.
Legyőztelek megint.
Ez már százezerszer lejátszott mérkőzés,
tudom. Csak felállítjuk a bábukat,
iszunk egy korty vizet, és
újra nekivágunk, hátha most nem kell
egyikünknek sem mattot kapnia.
Nem akarjuk legyőzni egymást.
Én tudom, hogy csak játszani akarunk.
De nem tudunk örökre úgy lépni,
hogy ne szorítsuk sarokba a másikat.
Ismerlek. Tudom,
mit teszel majd, így
kerülgetem a hibáidat.
De a játéknak, bárhányszor kezdjük el,
mindig véget kell érnie.

Kései másnap

Ki kellett volna hagyni
azt az üveg bort.
A csapba akartam önteni,
de valaki
vagy a dekoltázsa,
elterelte a figyelmemet.
Akkor most nem fájna.
Persze a most és a bor
között,
egy évet éltem le vele.

Apokrif a Rádió Q-ban (műsorajánló)

2012. május 23-án, szerdán 19-20 óráig a Rádió Q Com.hu című műsorának vendége Reichert Gábor, az Apokrif Online és Tarcsay Zoltán, az Apokrif prózarovatának szerkesztője. Beszélgetőpartnereik a műsorvezetők, Balogh Ákos és Mentes Endre. A Rádió Q műsora a 99.5-ös frekvencián, valamint online is hallgatható, erre a linkre kattintva.

Szirmai Péter esszéje (online megjelenés)

Artemio Cruz élete

Carlos Fuentes írói világáról

Aki a dél-amerikai „boom”-mal, a spanyolajkú amerikai irodalom ’60-as évekbeli európai áttörésével foglalkozik, előbb-utóbb eljut a Cortázar – García Márquez – Vargas Llosa trió mellett a negyedikként emlegetett Carlos Fuenteshez. Noha Fuentes hazájában, Mexikóban jelenleg a legfontosabb élő író és nagy elismerésnek örvend az egész világon, Magyarországon meglehetősen mostohán kezelik az életművét. Ugyan leghíresebb műve, az Artemio Cruz halála az eredeti megjelenés után négy évvel, 1966-ban, az Európa Könyvkiadó gondozásában, szinte még melegen, a magyar közönség elé került, sőt 1978-ban, a nagyszerű Európa Zsebkönyvek sorozatban ismét kiadták, sajnos hiányérzet merülhet fel az olvasóban a további nagy művek tekintetében. Hiszen magyarul az Áttetsző tartomány (Európa Könyvkiadó, 1980) és A hadjárat (Európa Könyvkiadó, 1995) megjelentetése után – a folyóiratokban megjelent részletektől eltekintve – csak két regénye jelent meg: a Diana, a magányos vadász (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2005) és a Laura Díaz évről évre (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006), melyek vélhetően nem tartoznak az életmű legfontosabb darabjai közé. Ezzel szemben az 1962-es Aura című kisregény, az 1975-ös Terra Nostra című modern nagyregény, az 1985-ös, egészen különlegesnek ígérkező, a tragikus sorsú észak-amerikai írózseni, Ambrose Bierce életét feldolgozó Gringo viejo és az Amerika felfedezésének 500-adik évfordulója környékén íródott, az évfordulót parodizáló, különleges időkezelésű 1987-es Cristóbal Nonato fordítása még várat magára.

Szövetségek szódával (beszámoló)

(a kép forrása: ELTE Online)

 

Szépírói tehetséggondozás konferencia a Bölcsész Napokon – 2012. május 9., ELTE BTK

Ebédtől álmosan, a nap közepén kezdődött a Szépírói tehetséggondozás konferencia a Bölcsész Napokon, ám a teremben jó pár diák, feltehetőleg írásban tehetséget próbált érdeklődő üldögélt. Kis késéssel megérkeztek a vendégek is, takaros csatársorban ültek a nézők elé: ékként a Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János villant, oldalán Gaborják Ádám és Mészáros Márton (a JAK elnöke és a FISZ titkára) a tehetséges támadók, a szélről pedig a Szépírók Társasága és az Aporif beadásai érkeztek Csapody Kinga, valamint Nyerges Gábor Ádám által.

,,Azt akarták, hogy farkas legyek” – interjú Nógrádi Gábor íróval

Fotó: Nógrádi Maya

Nógrádi Gáborral beszélgettünk íróvá válásról, a pályakezdők helyzetéről, újságírás és szépírás viszonyáról, valamint a kortárs irodalom esélyeiről. Mesélt a gyerekirodalom szerepéről, és szóba került az is, mit gondol a klasszikusok rövidített változatban való újraírásáról. – Madocsai Kinga interjúja