Vegytiszta közönségesség (színikritika)

Trió – a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása Israela Margalit azonos címet viselő színműve alapján; premier: 2011. október 14. Rendezte: Galambos Péter

Egyetlen díszletelemen keresztül is könnyedén értelmezhető a darab fő kérdése: milyen áron lehet valaki művész? Az Israela Margalit darabjánál némileg ismertebb shafferi Amadeus a zsenikérdésen és a vetélkedésen túlmutató szálakat csak elvétve léptet be, míg Margalitnál a házasságtörés és az elmegyógyintézeti kitérő alatt felszínre törő gondolatok jelölik ki a fő csapásirányt. Az előadás háromnegyede a színpad közepén helyet foglaló üvegdobozban zajlik, múzeumi megfigyeltségnek és fullasztó bezártságnak egyszerre téve ki a kalitka lakóit. Ezen kívüli élet csak a vasalódeszka és ruháskosarak vagy a fel nem fedezettség világában, a kottatartó mellett képzelhető el.

Kizökkent idő, felfüggesztett világ (színikritika)

Szalay Álmos:  Két jelzőlámpa van Pápán, tudtad? – A Proton Produkció előadása; premier: 2012. május 5., Szív-Kamara kulturális centrum

Budapesten virágoznak a low-budget társulatok, alapítványok, egyesületek, alternatív színházi társulások; repertoárjuk csábítja a kőszínházi közönséget és a fiatalokat egyaránt, mégsem mindig világos, miféle alternatívát nyújtanak ők nekünk, amiért érdemes lenne odafigyelnünk rájuk. A Proton Produkció legújabb premierje után azonban ha nem is véglegesen, de választ kaptam erre a kérdésre. A Szalay Álmos által írt és rendezett előadás olyan élményt nyújt, amire az ember elsőre nem is számít, ha veszi a bátorságot (meg a jegyeket) és nyit egy állandó játszóhellyel nem rendelkező társulat felé.

Szalay Álmos: Két jelzőlámpa van Pápán, tudtad? (programajánló)

Ezúttal szerzőnk, Szalay Álmos új darabjának bemutatójára invitáljuk kedves olvasóinkat:

Kiszabadulni, visszapörgetni, szétfeszíteni. Egymástól, belőled, a terünkből, az időnkből. Egymást, téged, a terünket, az időnket. Összepakolni a jeleinket, mondatainkat, cókmókjainkat. Lépésről lépésre. Ágról ágra.

Két jelzőlámpa van Pápán, tudtad? 
vihar egy részben

Bartalis Blandina és Pigler Bence

Dramaturg: Nagy Éva
Vizuális rendező: Szilágyi Tekla
Fények: Almási Tamás

Írta és rendezte: Szalay Álmos

Helyszín és időpont: Szív-kamara (1064, Podmaniczky  u. 61.)

2012. május 5-6. 19.00 óra

Vihar igazi széllel és esővel (színikritika)

Osztrovszkij: Vihar – a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása; premier: 2012. március 2. Rendezte: Valló Péter

A vihar kívül és belül, tájon és emberekben egyaránt pusztít. Nincs villámhárító: az emberek rettenetes lázas igyekezettel teszik tönkre egymást és önmagukat.” – Valló Péter szavai rendezésének mozgatórugójáról, egy zárt közösség önpusztító bigottságáról. A település lakosainak megvan a véleményük a másikról, de valójában ugyanazokért a bűnökért, kihágásokért ítélik el egymást, amelyeket maguk is elkövetnek – legfeljebb abban bízhatnak, hogy sosem derülnek ki titkaik. Jelen történet legfőbb károsultjai a fiatalok, akik előtt még – közhely, de – egy minden értelemben teljes élet állna. Borisz és Katyerina szerelme már korábban született, viszont csak most vallja meg a lány sógornőjének, Varvarának vonzalmát. Katyerina nemrég ment hozzá a nála jóval idősebb Kabanovhoz. Ez eddig legfeljebb szürkeséget és monotonitást előjelző történetnek tűnhet, azonban a szerelmesek környezetében jelen van Kabanova asszony, az anyós, akiben a fensőbbségérzet és az uralkodási vágy életveszélyes kombinációja lakozik.

Csárdáskirálynő 3.2 (színikritika + interjú)

A csárdáskirálynő avagy 1916 – a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása; Premier: 2011. december 2. Rendezte: Mohácsi János.

Magyar vonatkozásban eddig három emblematikus előadásról beszélhetünk: 1916-ban a bécsi ősbemutatón látja-hallja először a közönség Sylva Varescu, a román származású sanzonett és Edvin Lippert—Weilersheim herceg szerelmének történetét. 1954-ben Honthy Hanna színművésznő tiszteletére a történet kiegészül Cecília, a herceg anyjának részletesebben kidolgozott szálával. Mohácsi János 1993-ban rendezi meg először A csárdáskirálynőt, ekkor Kaposvárott, Molnár Piroska (Cecília), Kulka János/Nyáry Zoltán (Edvin), Gyuricza István (Bóni) és Sáfár Mónika (Szilvia) szereplésével. Az évszámok is jelzik, hogy akár direkt szándékon felül is egyre sűrűbben válik aktuálissá hazánkban a darab sorok közti mondanivalója. Mindemellett A csárdáskirálynő jelentősége hangsúlyosan mutatkozik meg abban az összefüggésben, miszerint a világszínpad számára egyenesen a magyar operett preparált műfajával forrt össze a történet. Mindezek felett a Mohácsi-életmű kapcsán már második alkalommal kell leszögezni: ez a történet nem bájos, nem tiszta, nem zárja égi boldogság.

 

Látvány Művek: Requiem (programajánló)

“Mégiscsak jobb tökösnek lenni” – interjú k. kabai lóránttal

2011 novemberében k. kabai lóránt átdolgozást írt a Bárka Színház készülő előadásához, a Lángoló kerékpárhoz (premier: 2012. január. 21.). Dorota Masłowska Megvagyunk egymással c. művét Pászt Patrícia fordításában a Fiatal lengyel dráma című kötet közli. Az előadás rendezője Kamondi Zoltán, a dramaturg Garai Judit.
A darab főpróbájának hetében váratlan igazgatói döntés állta útját az átdolgozás színpadi megvalósulásának. A darab lengyel viszonyainak magyar eseményekké adaptálása csak a szövegkönyvben olvasható, a “magyarítás” azonban sem a nyílt főpróbán, sem azóta nem volt hallható. A darab jelenleg csupaszítva, „visszalengyelesítve” fut le az előadások estéin. A Lángoló kerékpár szövegkönyvének keletkezéséről és a főpróbahét utolsó napjain történt igazgatói változtatásokról beszélgettünk k. kabai lóránttal. – Mihók Nóra Zsófia interjúja

 

Nyers hús nagymamavérrel (színikritika)

Dorota Masłowska darabjait az elmúlt másfél évben két budapesti színház is műsorára tűzte. 2006-os, Két lengyelül beszélő szegény román című művét a Katona Kamra, a jelen kritika tárgyát képező, 2008-as Megvagyunk egymással-t pedig Lángoló kerékpár címmel a Bárka Színház mutatta be Kamondi Zoltán rendezésében 2012. január 21-én.

Filó Vera: Szobalánynak Londonban (programajánló)

Fráter Zoltán: Vénusz légycsapója – ősbemutató (programajánló)

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretében kerül sor Fráter Zoltán Vénusz légycsapója – Játék Bródy Sándor levelezéséből című művének bemutatójára 2011. június 24-én, 22 órakor.

Szereplők: Fullajtár Andrea, Hámori Gabriella, Kamarás Iván

Rendező: Seres Tamás

*

A bővebb információk és a rendezvénysorozat részletes programja a PIM honlapján érhető el.