Ezen az oldalon az Apokrif szerzőihez kapcsolódó kiadványokról fellelhető legfontosabb információk találhatók meg.
Beszámított veszteség
(2009, Napkút kiadó)
Az Apokrif kilenc szerzőjét bemutató, Beszámított veszteség című versantológia 2009 végén jelent meg a Napkút kiadó gondozásában. Szerkesztette: Fráter Zoltán.
“A 2008-ban alapított Apokrif folyóirat pályakezdő, egyetemista írók, költők, műfordítók és képzőművészek alkotásait közli. Szerzői köre már nemzedékké kezd szerveződni, s ez a tény napjaink irodalmában egyre jelentősebb szerepet fog játszani. Fontos és visszahozhatatlan irodalomtörténeti pillanat, hogy az irodalmi élet széttagoltsága ellenére közülük kilenc költő együtt lép fel, legalább egy antológia erejéig.”
A könyvhöz készített promóciós videók itt tekinthetők meg.
*
Recenziók:
Bedi Katalin: Beszámított veszteség – Apokrif Antológia (Kultúra & Kritika, 2010. november)
Acsai Roland: Kilenc induló költőről (Bárka Online, 2010. szeptember)
Képes Gábor: A legújabb nemzedék antológiái (Szépirodalmi Figyelő, 2010. április)
Kelemen Lajos: Kilenc mag (Új Forrás, 2010. március)
Braun Barna: Az instant vers elfogyott! (Alterblog, 2009. dec. 12. / FÉL Online, 2011. szeptember)
Ayhan Gökhan: Dübörög a költészet (beszámoló a Beszámított veszteség könyvbemutatójáról, Prae.hu, 2009. dec. 7.)
*
A könyv megvásárolható az alábbi linkeken:
*
Tartalom:
Minima poetica? (Kulcsár Szabó Ernő előszava)
Tarcsay Zoltán: Idyllium, A cethal gyomrában, Te, Egy rím fejfájára, Isten szabadnapos, Állunk
Fehér Renátó: Csak szilveszter, Maradéktej, Melba kocka, Örökvasárnap Tihanyban, Túlfolyó, Amit kovbojosnak hívott
Smid Róbert: Memoriter, Mi nem(,)csak Én, Mosolyogj, Kép, Ellenkép
Török Sándor Mátyás: Pocsolya, Reménytelenül, Könyvek, Jó éjszakát, Csonka kanári, Hétköz
Stolcz Ádám: Tervszerű visszavonulás, Tavasz, Szabadulási kísérlet, Szabadság, Beszámított veszteség, Állapotjelentés
Kántás Balázs: Kereső, Újrateremtés, Meztelenek, Üvegszem, Törés, A fal nem felel
Palágyi László: reflex, palack, ősz van, pillanat, Mozaik
Evellei Kata: Kirajzolódom, Felesleges kísérlet, A kétezredik évben, Oxigénhiány, Szürakuza
Nyerges Gábor Ádám: Düledezés, Tapintsál úgy, Karthágó, Villany, Valami más, Táv
*
A könyv adatai: Napkút Kiadó
*
Fráter Zoltán: Hagyomány, hatás, iszony
(2012, Holnap Kiadó)
“Hogyan kellene élni? Önmagunkban őrzött, jobbik énünkhöz méltón, kifelé, vagy a világból csak átszűrt hatásokat engedve magunkhoz, befelé? Talán úgy kellene élni, véltem egykor, mint a jó öreg Quincey, a vén ópiumevő, mély völgyben, kis, fehér falú házban, amely körül mindig virágzik valami, télen pedig, a legfagyosabb, legdermesztőbb zimankó idején, jól befűtött kandalló mellett, hangulatfényben üldögélve, a tűztér előtt süppedező szőnyeg, csukott zsaluk, a földig érő, súlyos függönyök széles ráncokban terülnek szét a padlón. A boldogság, úgy képzeltem, teástálcával lép be szobám ajtaján, hozza a kosztolányis »rubin-teát és sárga páragőzt«, a szellemi ember legkedvesebb italát. Thomas de Quincey, saját bevallása szerint, este nyolctól reggel négyig egyfolytában teázott, ezt különösen vonzónak találtam.”
A válogatott tanulmány- és esszékötet szélesebb kitekintésben szól a nyugatosokról és korukról, s a szövegvizsgálatokkal új felismeréseket kínál az olvasónak. Bloom hatásiszony-elméletére utalva a hagyományhoz való viszony kérdését világítja meg, kitér a nők irodalmi szerepére, s vonzó hangvételével közelebb hozza az irodalmi szövegekről való gondolkodás újabb lehetőségeit.
Vásárlás:
*
Nyerges Gábor Ádám: Számvetésforgó
(2012, Parnasszus Könyvek)
“A szerzőt jól ismerem: olvasóként a költő-szerkesztőt, tanárként a diákot, kollégaként az egyetemi demonstrátort, gyakornokot. Legalább is azt hittem: jól ismerem. Megjelenésre összeállított újabb versgyűjteménye azonban bozótos-bozontos soraival ugyancsak eltérített e tévhitemtől. Már az eléggé kacifántos cím asszociatív telítettsége is jelzi a „nagy dobás” egyébként természetes szándékát. Nyerges Gábor Ádám olyannyira nem szeretné megismételni lírikusi bemutatkozását, hogy e terjedelmes „kéz”iratban egyrészt letudja mindazt, amivel adósnak érzi magát (például Orbán Ottó életműve és alkotásai iránti tiszteletét), és előre is száguld, olyan tájakra, amelyeket inkább úgy a negyedik kötet tájára lehetne teljes kidolgozottságukban „elterveznie”.
Formakultúra? Nem hiányoznak a klasszikus versalakok – dekomponált formákban sem, és – biztos, ami biztos – a szinte előzmény nélküli versbeszéd változataitól nyernek jó társaságot. Ciklusosság? Nyerges gondos tagolással siet olvasója segítségére – holott valójában a rendezetlen rendet tisztességesen össze kell ráznunk, hogy igazi kötet-önmagát megjelenítse a szöveg. Hagyomány? A költő buzgón tagadja, hogy annál buzgóbban igenelhesse. Azokon a pontokon, amelyeken a tradíciót nem tekinti a fiatalság, fiatalosság kikezdésének.
Dzsungeles versanyag. Az ilyen gyűjteményeket addig kell megjelentetni, amíg lüktet bennük az újdonság klorofilja, amíg első látásra is érződik: ott ragyog felettük a tehetség verőfénye.
Vagy tartózkodóbban mondjunk csak annyit: a kötet jó.”
Tarján Tamás
(facebook)
Előzetesek:
*
Áfra János: Glaukóma
(2012, JAK-füzetek)
“Él egykor egy herceg. Legyen a neve Glaukóma. Az érzékek nyelvét kutatja. Az érzékelés kapuit kitárja. A líra formáit a dologra zárja. A monológ a beszélőt mondja. A látás útjait kutatja. A képek bejárható világát. A test érzékelését, amely csupa rejtély. Glaukóma történetei a testekről szólnak. A testek az érzékelés kapui. Az érzékelés a halott világ rejtélye. A test rejtélye csupa érzékelés, mondja a herceg, akit Glaukómának neveztek.”
Borbély Szilárd
*
Nyerges Gábor Ádám: Helyi érzéstelenítés
(2010, Orpheusz kiadó)
A 2010-es Könyvhéten jelent meg Nyerges Gábor Ádám első verseskötete, Helyi érzéstelenítés címmel, az Orpheusz kiadónál. A kötet a Magyar Könyv Alapítvány 2009-es évi pályázatán nyert támogatásból jöhetett létre.
“Ha valaki megszólít, valaki a nevünk kimondja – önkéntelenül is, de – fel- és odafigyelünk.
Hogyha hangos a szó, meg is rezzenünk, hogyha halk, gyanút fogunk, selymesen kiejtett nevünk simogat, a recsegve eldörgött pedig dühöt-félelmet ébreszt. Nyerges Gábor Ádám versei nagy részében megszólít valakit. Legtöbbször név szerint. Megszólít és beszél, nevünkben és helyettünk. Kimondja azt, amit nem tudunk, vagy nem akarunk. Elmondja annak, aki számunkra elérhetetlen. Közben elárul és elrejt, imád és megvet, ironizál és szenved. Érzés és érző szétválasztása, már a borítón. Helyileg. Pontosabban: csupán helyileg. Nagyon ravaszul választott címet magának e könyv.” (Király Farkas)
Vásárlás:
*
Ízelítő a kötetből az Apokrif Online-on.
Ajánló a Literán.
Mádai Nándor recenziója az Irodalmi Jelenen.
Braun Barna recenziója a Kulteren.
Képes Gábor recenziója a Szépirodalmi Figyelőben.
Bicsérdi Ádám és Kántás Balázs recenziói az Új Forrásban.
Smid Róbert recenziója az Alföldből.
*
Képek a könyv dedikálásáról.
*
Palágyi László: Határon innen
(2010, Napkút kiadó)
Ugyancsak a 2010-es Könyvhéten jelent meg szerzőnk, Palágyi László első verseskötete a Napkút kiadó gondozásában.
“1989, Királyhelmec, éppen Csehszlovákia. Jelenleg éppen Budapest. Ez az első utolsó kötetem.” (Palágyi László)
*
Ízelítő a kötetből az Apokrif Online-on.
*
A könyvről bővebben a Napkút Kiadó oldalán.
*
Recenziók:
Kántás Balázs kritikája az Irodalmi Jelen oldalán.
Uri Dénes Mihály recenziója a Kulter.hu-n.
Jován Katalin recenziója a Zempléni Múzsában.
[...] a linken. Mit érdemes még tudni róluk? 2009-ben a szerzők válogatott írásaiból jelent meg a Beszámított veszteség című antológia.Március 26. Boldog új életA Magyarhangya új, reflektor nevet kapó [...]