itt és most

Ezen a héten csütörtökön jelent meg Nyerges Gábor Ádám (illetve nyerges.gábor.ádám) itt és most című lemeze, ami az Apokrif vonatkozásában kétszeresen is érdekes lehet, az album utolsó, 14. száma ugyanis Török Sándor Mátyás Hétköz című versétől kölcsönözte a szövegét. A lemez letölthető erről az oldalról, a Hétköz című dal pedig az Apokrif Online-on is meghallgatható, alább.

14 – nyerges.gábor.ádám. – hétköz by nyerges.gabor.adam

Az eredeti vers itt olvasható.

*

A lemez a Quart.hu zenei portálon jelent meg Rónai András kísérőkritikájával, mindez ide kattintva érhető el.

Apokrif-szerzők más folyóiratokban (2011. július)

Torma Mária Hét csapásra című novelláját közli friss számában a 2000, Narradíva című prózája pedig a Kalligram nyári duplaszámában jelent meg. Ugyanitt olvasható Reichert Gábor írása a Déry Tibor levelezése 1951 – 55 és 1956 – 60 című kötetekről: Befejezetlen mondatok. Az Irodalmi Jelen Verstörténés rovatában Nyerges Gábor Ádám friss összeállítását (Mondjuk, a prímek) olvashatjuk. Ugyanitt Sós Dóra verscsokra: Kihagyjuk a sötét terepet.  Háromszoros apokrifos crossover a Képírásban, a Vass Norbert szerkesztette folyóiratban Veress Dani ír Sós Dóra vizuális költeményeiről: Ceci ne pas un dinosaur – Sós Dóra képverseinek hátoldalára. A Spanyolnátha 2011/3. száma Tinkó Máté Amíg a dolgok nem rendeződnek című versével jelent meg. A Zempléni Múzsa frissen megjelent tavaszi számában Necz Dániel Körhinta és Nyerges Gábor Ádám Magad helyett zümmögő című versei lelhetők fel. A Prae.hu-n Sós Dóra ír a PIM Múzeumok Éjszakájára szervezett programjairól: Milyen volt textilsége, nem tudom már. Nyerges Gábor Ádám frissen indult Prae-lapszemléjének első része Szokásos pokol, mim odavan, második fejezete Nehézvíz és a jóindulatú szufla cím alatt olvasható. Az Ex Symposion Kém számában (74.) Nagypál István Minden című versével szerepel. Nagypál művei (Monkswell, Ballada Demiánról) az Új Nautiluson is szerepelnek. Urbánus játszóterek: Vass Norbert interjúja a Kulteren Szabó-Lencz Péterrel. Még mindig Vass, ezúttal Veres István első kötetéről a Prae.hu-n: Párolgó beszéd. Szintén Prae.hu, Áfra János beszélget Sipos Eszter képzőművésszel: Lehet, hogy már ott vagyunk, ahova szeretnénk eljutni. Továbbra is Vass – a Bárka Színház Éjféli mesék című előadásáról: Tört-életek, illetve a Prae.hu-n M. Tóth Éva Aniráma – Animációs mozgóképtörténet című könyvéről: Rajzfilm-panoráma. A Kulteren Berényi Csaba írása: Térhatású blöff – Farkasszemet nézni a 3D-vel. Szintén Kulter: Reichert Gábor recenzálja Tóth Krisztina Pixel című kötetét: Full HD. Spiró György Kémjelentését Fehér Renátó recenzálja a Prae.hu-n: Sirám, mantra, zsurnáldüh, a Westindexen pedig interjút olvashatunk vele: A verset ki kell kalapálni. Az Alföld júliusi számában Áfra János ír Marno János A semmi esélye című kötetéről: Túl közel a távolihoz. A Népszabadság 2011. július 30. számában olvasható Nyerges Gábor Ádám recenziója Lanczkor Gábor Hétsarkúkönyvéről: Sötét viszonyok. A Prae.hu-n Dombai Dóra ír a Harry Potter és a Halál Ereklyéi 2.-ről: Harry Potter: A mesének vége. Még mindig Prae.hu, ezúttal is Fehér Renátó, mégpedig a Budapest pozitív fotókiállításról: Megtanulni Budapest. A Szépirodalmi Figyelő 2011/3. számában Képes Gábor ír Nyerges Gábor Ádám kötetéről, a Helyi érzéstelenítésről. Joseph Beuys és Roman Ondák a zürichi Kunsthausban: Veress Dani tárlatkritikája a Prae.hu-n.

Szezon

- a debreceni Magyar Fürdőélet tárlatról -

Üdítő gyanánt a rekkenő idején is
a nyolcadikon lakó Fráter Zolinak

A KOGART Galéria után – némi változtatás és gyarapítás után – Debrecenben bemutatott tárlat nyári hónapokra történő időzítése okos döntés volt, a címválasztás és a reklámkörítés már korántsem. A MODEM leveléből értesültem a Magyar Fürdőélet vernisszázsáról és úgy könyveltem el magamban akkor futólag a hírt, hogy bizonyosan egy „hajdúszoboszlói Pávai Vajna Baráti Kör” kaliberű társaság századfordulós fürdőhelyek képeslapjaiból válogatott kiállításáról van szó, amelyet az átalakítás miatt zárva tartó megyei múzeum kérésére fogadott be a modern művészeti központ. (Még azon is morfondíroztam, hogy a téma monográfusát, Kósa László professzor urat vajon felkérik-e a megnyitóbeszédre.) Csupán akkor vált számomra világossá, hogy az 1890-es években elkattintott herkulesfürdői és szovátai szépia fotográfiák helyett valójában kortárs festők műveiről van szó, mikor a Múzeumok Éjszakáján első ízben megmerítkezhettem az anyagban. Az alkalom, melyhez passzolt az általában oldott hangvételű képsorozat, nem is lehetett volna autentikusabb. Kergetőző alsósok, a beszűrődő koncerttel vetekedve zsinatoló és hömpölygő tömeg; ahhoz, hogy közelebb férkőzhessünk az egyes képekhez, ugyanúgy sorba kell állni, mint délután a nagyerdei termál dögönyözőihez…

Lantódi András novellája (online megjelenés)

December végén
(wie treu sind deine Blätter…)

Sötét a város. Kis Párizs. Keleti Párizs. A lusta folyó kanyarulatában unott felhőkarcolót karcol egy bagolypár. Alant a külvárosi bordélyban a pianista – ma nem lőnek rá ( vesd össze Charles Aznavour ) – olvas. Zöldhasút, piroshasút, kékhasút. Velem szemben a kanapén szende szüzek. Három nővér. Egy hellén, egy hindu, egy andalúz. A madám, néhai kisvárosi Lady MacBeth a teakonyhában kotyvaszt valamit. Az álákárt legalább olyan szörnyű, mint a csumi. Legalábbis a lányok ezt mondják. Néha legszívesebben hozzávágnák a tányért. Ám térjünk vissza hozzám, szegény kárpáti koboldhoz.

2011/1. – archív

Apokrif – IV./4. – ingyenesen letölthető változat

Novák Aliz verse (online megjelenés)

Összecsomagollak

Az utolsó pohár kávét a lefolyónak tálalom fel.
Csak hat cseppnyi, csöppnyi néma bugyogás.
Talán szőnyeg feszeng kínosan a mosogató alatt,
amire rásöpörhetjük a kimaradt szívveréseket.

Ne kerülgess tovább, mint a kínos válaszokat szokás.
Ráfestelek az ágyra, hogy lássam, jól mutatsz-e még ott.
De rájövök, a nevedet sem tudom már, a személyidet
kérem, hogy igazold magad.

Hangszalagjaid csattognak, mint az őrült néni szája a buszon,
Amikor diszlexiásként olvasod a kedvenc versemet.
Kilyukadt a selyemkendőm is, amit télen
a nyakamba tekertem ellened.

A kulcsod mindenki ajtajába beleillett, csak épp az enyémbe
törted bele. Sokszor nyomogattam az entereket, hogy a vég
tiszta lapra írhassa meg rendeletét, de mindig

sarokba gyűrte a piszkozatokat.

(Kiráztam az ablakon az esélyt…
…most ment át rajta egy kamion.)

Nyéki Gábor verse (online megjelenés)

És hazajövet…

és hazajövet úgy voltam vele, minek sóhajtozzam ki magam
hányavetett betűk és szertetördelt sorok között,
minek csepegtessem magamtól a világot?
-ekkor hallottam, mint a nyírfák bölcsen ingatták ágaikat:
fiú, írd meg nyugodtan, ne zavartasd magad.

ezután, ha belefeledkeznél a békák zajába,
vagy csak lágy szél fújja feléd a folyót
s ha esetleg eggyé válnál a fal résén igyekvő kis bogárkával,
ám legyen.
írd csak le, aztán majdcsak elpusztultok a magatok csendességében,
mi pedig búcsúzásként értetek újfent meglendítjük ágaink

“Lapszemle kezdődik”

A mai napon megjelent Szokásos pokol, mim odavan című írással indul a Prae.hu-n Nyerges Gábor Ádám havi rendszerességgel, kettes részletekben megjelenő lapszemléje. A frissen közölt első részben a Holmi, a Műút, a Palócföld és a Tiszatáj júniusi számairól tájékozódhat az olvasó, míg a hamarosan megjelenő második részben az Alföld, a Jelenkor és a Kalligram lesz terítéken.

Marton Réka Zsófia versei (online megjelenés)

Bilincsbeverő  archetípusod

Nem tudok szabadulni az archetípusodtól
Hóban császkálva
A dákóromán kontinuitáselméletről volt szó
Kiteregetett szennyesed
10 emeletes fregolijába
Megy egy madonna jött látogatóba
Miért hazudnám azt
Hogy veled szoktam esténként megvitatni
Az 1905-ös darabont kormányt
Darabonként ledarálta az idő
A történelem nevű májasba
Én meg mindennapi kenyeremre kenem

Téli reggel

A nehéz hideg ajtó becsukódott
Dér ereszkedett le
Csípte téli halálra
A füvek őszi emlékeit
Rázuhant a köd a tájra
Puffanása még itt zeng
A felhők visszavonulásában
Látod már a fák között?
Mész már haza