Németh Tamás
Odáig jutottunk, hogy a skandináv film egyfajta védjeggyé vált. Sajátos látószög, sajátos gondolkodás, sajátos humor, minőségi kivitelezés. Nem kell feltétlenül Sjöströmig menni, de még Bergmanig sem – elég szétnézni a jelen filmes palettáján, és mindjárt szemünkbe tűnik a közönséget újra és újra megosztó Lars von Trier, a groteszket és az európai kulturális hagyományt, meg persze épp skandináv filmes gyökereit folyton újraértelmező Anders Thomas Jensen, a nemzetközi köztudatba mesterien komponált, lírai horrorral betörő Tomas Alfredson vagy épp Nicolas Winding Refn, aki Pusher-trilógiájával szintén egyre szélesedő rajongótábort épített ki magának.
Írta: apokrifonline 
















