About-kategória: Nem akarok megfelelni

2014. szeptember 29.

Az About-kategória egy játszótér. Egy értelmező játszótere. Olyan rovat, ahol irodalom és zene határai elmosódnak, a zene szöveggé válik, a dallam pedig a papíron is értelmet nyer. Tévéből, rádióból, csapból folyó, fesztiválokon harsogó, otthon, pihenés közben morajló jól ismert dalok következnek. Az értelmezések megpróbálnak rámutatni arra, hogy miért is szeretjük őket, vagy ha ez idáig nem szerettük, miért is szerethetjük őket. Vajon mit akar nekünk mondani a Kistehén Ha sírok című száma?

Olvass tovább »


Tekintet a kulcslyukon (képregénykritika)

2014. szeptember 27.

Locke and Key, írta Joe Hill, illusztrálta Gabriel Rodriquez, IDW Publishing, 2008-2013.

Lockeandkey_1A Locke and Key című képregénysorozatot Joe Hill írta, az illusztrációkért pedig Gabriel Rodriquez felelős. Az összesen harminchét füzetből álló sorozat alaptémái nem éppen eredetiek: tiniszerelem, a középiskola túlélése, a szülőkhöz való viszony, és természetesen a világ megmentése az aktuális gonosztól. A megvalósítás azonban mindenképpen rendkívüli, épp emiatt érdemes vele foglalkozni. Egyrészt a szerzők bátran nyúlnak olyan témákhoz is, mint a (szexuális) erőszak, az alkoholizmus, illetve a rasszizmus, másrészt pedig folyamatos kikacsintásokat tesznek olyan klasszikusok irányába, mint a Kázmér és Huba, a Pán Péter, vagy Shakespeare A vihara. A vihar esetében többről is beszélhetünk, mint megidézésről, gyakorlatilag a képregény történetének alapjai erre a darabra helyeződnek. Prospero itt már eltörte a pálcáját, mindenki boldogan élne, ha ő meg nem halna, ám így Ferdinand és Miranda képtelen szembenézni Calibannal és Sycorax-szal. Annyi az eltérés, hogy itt nem Nápoly királyi családjának tagjai, hanem a Locke família kerül előtérbe.

Olvass tovább »


Horizont Műfordító Műhely 3. (programajánló)

2014. szeptember 27.

horizont_tótfalusi_ágnes Olvass tovább »


Feketemosó: Anarchista portrék 1.

2014. szeptember 25.

feketemoso-kisebbAzt nem mondanám, hogy szeretek is játszani. Persze, annak örülök, ha néha összegyűlik annyi pénz, hogy vegyek egy új tévét, amivel esténként állítólag jobban szórakozhatok, egy új mikrót, mert a réginek már könyörögni kell, a gyereknek valami új ruhát, hogy ne piszkálják a suliban, vagy amennyiből beszállhatok abba a rohadt internetbe. De néha tele van már a tököm ezzel az egész okosan gazdálkodással, hónapról-hónapra okoskodással, hogy mintha annak a görög faszinak a kardja lebegne felettünk folyamatosan. – Palágyi László írja az Apokrif naplóját.

Olvass tovább »


Botos Ferenc haikui (online megjelenés)

2014. szeptember 22.

Ananké

Esett madárnak
aszfaltra törött szárnyán
kihűlő vérfolt

Készenlétben

A szitakötő
dízel-remegésben
ingó virágon

Menedék

Háromágú fűz
az alvó hajléktalant
épp betakarja


Apokrif szezonnyitó est a Rohamban (programajánló)

2014. szeptember 20.

apokrif sold out2014. szeptember 23-án 19 órától az Apokrif csapata is megkezdi az őszi felolvasószezont a Roham Bárban (1074, Bp., Dohány u. 22.). Az est keretében műveikből felolvasnak: Gál Soma, Halmi Tibor, Tinkó Máté és Torma Mária. Az est házigazdája Nyerges Gábor Ádám lesz, a zenéről az Ötösalá zenekar frontembere, Varga Tamás és gitárja gondoskodik.

A belépés, mint mindig, ingyenes.

(az est facebook-eseménye)

apokrif_plakát_20140923_szezonnyito


Előbb sokkol, aztán kétségek közt hagy (sorozatkritika)

2014. szeptember 19.

Utopia 

„A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”
Edmund Burke

utopia3Egy babaarcú pszichopata, és egy sikkes ficsúr sétál be egy képregényboltba, ahol komótos tempóban, hidegvérrel megölik az eladót és az összes az üzletben kószáló geeket. Az egész jelenet végtelenül zavarbaejtő és szórakoztató – mondhatni bűnös élvezet a nézőnek.

Így kezdődött még 2013-ban a brit Channel 4 csatorna kultszériája, az Utopia, és ez a kettősség meg is maradt immár a sorozat nemrég véget érő második évadjára is. A szériát a brit tévénézők jelentős hányadának gyomra nem vette be, egy kisebb részük viszont megszállottan rajong érte. Abszolút megértem az utóbbiakat: ha valaki azt kérné tőlem, mutassak egyetlen sorozatot a 2010-es évek közepéből, amit a legjellemzőbbnek gondolok ebből az időszakból, akkor mérlegelés nélkül az Utopiát választanám. Évtizedeken átnyúló összeesküvés-elmélet, a politikusokat és a világot bábként mozgató gyógyszergyár és titkos „Hálózat”, olykor a követhetetlenségig bonyolított cselekmény, bizarr humor, és csupa defektes karakter: üdvözlet az Utopia nem is annyira utópisztikus világában.

Olvass tovább »


Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 49 követőhöz